Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Különleges versenyt indított néhány hónappal ezelőtt a Középiskolai MTA Alumni Program: diákokat kértek arra, találják ki, hogyan csökkentenék saját iskolájuk karbonlábnyomát 20 millió forintból. Hogy milyen tervek születtek? Szombat délelőtt kiderül, érdemes figyelni a verseny döntőseire.
A cikk elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Mik azok az ökokörök, és hogyan segíthetik a fenntarthatóságot? Hol várható a legnagyobb mértékű felmelegedés a 21. század végére a globális klímamodell-szimulációk alapján? És mi az a közösségi mezőgazdaság?
Többek között ilyen kérdésekre kellett válaszolniuk azoknak a 9-12. évfolyamos középiskolásoknak, akik indultak a Középiskolai MTA Alumni Program kifejezetten a klímaváltozásra és a fenntartható fejlődésre fókuszáló tanulmányi versenyén. Amely a végéhez közeledik: a két korábbi forduló alapján a döntőbe került tíz csapat versengését ma fél 11-től élőben követhetitek az MTA YouTube-csatornáján, itt:
A műsorvezető Döbrösi Laura és Lévai Balázs, ráadásul nem csak tudomány, de meglepetés is lesz: egy olyan zenekar is fellép, amely - egyelőre csak ennyit árulhatunk el - kifejezetten népszerű a diákok körében.
686 csapatból a 10 legjobb
A Középiskolai MTA Alumni Program versenyén összesen 686 háromfős csapat indult – nekik az MTA szakértői által összeállított, húsz kérdésből álló tesztet kellett megoldaniuk (a teszteket ti is kitölthetitek, érdemes kipróbálni, hány kérdésre tudjátok a helyes választ). 152 csapat jutott a második fordulóba, ahol a középiskolásoknak a tesztkérdések megválaszolásán túl már egy esszét és egy videót is készíteniük kellett.
Fontos, de nem könnyű kérdésre kellett válaszolniuk: ha kapnátok bruttó 20 millió forintot, hogyan költenétek el annak érdekében, hogy a lehető legjobban csökkentsétek az iskolátok karbonlábnyomát? Emellett legalább 30, legfeljebb 120 másodperc hosszúságú videóban vagy animációban olyan fogalmakat kellett megmagyarázniuk, mint az „átbillenési pont”, a „klímamodell” vagy a „passzívház”. A tíz legkreatívabb csapat juthatott be a mai döntőbe:
Nem kicsi a tét: a döntő minden résztvevője egy tabletet vihet majd haza, felkészítő tanáraik pedig ajándékutalványokat kapnak. A győztes csapat tagjai és felkészítő tanáruk európai tanulmányúton vehetnek részt, magyar kutatók vezetésével meglátogatják a CERN-t és a Franciaországban épülő kísérleti fúziós erőművet, az ITER-t.
Azok sem távoztak üres kézzel, akiknek nem sikerült bekerülniük az utolsó fordulóba, közöttük is értékes ajándékokat – hangszórót, napelemes powerbanket, újrahasznosított övtáskát – sorsoltak ki a szervezők.
A versenyről ide kattintva olvashattok bővebben.
A cikk a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.