Tavasszal jön az első "kimeneti mérés" az általános iskolák utolsó évfolyamaiban

A lebonyolításra már az Oktatási Hivatal is készül.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal a 2023-as tavaszi kimeneti mérési időszak előkészítéséhez február 14-én terheléses szoftvertesztelést bonyolított le 7.-es és 8.-os tanulókat oktató iskolák részvételével - közölte az Oktatási Hivatal (OH).

Az összesen 60-65 perces eljárás során a Hivatal különböző informatikai eljárásokat, beállításokat és forgatókönyveket tesztelt annak érdekében, hogy "biztosítani tudja a digitális országos mérések alapját jelentő mérőszoftver stabil működését az egyre növekedő résztvevői tanulószámok mellett is" - magyarázta a hivatal.

A legutóbbi, 2022-es kompetenciamérésben a diákoknak már természettudományos kérdésekre is válaszolniuk kellett, a feladatokat azonban már nem papíron kapták, hanem online kellett megoldaniuk. A próbaüzem nem ment túl jól, és élesben sem működött sokkal jobban a rendszer, több iskolából azt jelezték, hogy a mérés egy részét sokan nem tudták megoldani, mert a felület lefagyott.

Mi az a kimeneti mérérs?

Ahogy azt már megírtuk, teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik idén ősszel a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is vár egy teszt szeptemberben-októberben. A 7., 9., 11. évfolyamon tanulók pedig az úgynevezett kimeneti mérésben érintett évfolyamok lesznek - derül ki az Oktatási Hivatal 2022/23-as országos mérésekről összeállított tájékoztatójából.

De milyen feladatokat kapnak majd a diákok? Itt kipróbálhatjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.