Egy héttel hosszabb lesz a téli szünet, a szülőktől kér segítséget egy budapesti gimnázium: a hét hírei

Hosszabb téli szünet, 18 fokos előadótermek és átalakuló egyetemi felvételi. Az általános- és középiskolások, felvételizők, illetve az egyetemisták életében is mozgalmas volt az elmúlt hét. Összeszedtük a legfontosabb történéseket az oktatásból.

  • Eduline

Döntött a kormány: idén hosszabb lesz a téli szünet az iskolákban

Ez is lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljunk - mondta a miniszter. Így a téli szünet idén december 21-től 2023. január 8-ig tart majd. Január 9. lesz az első tanítási nap - jelentette be csütörtökön Gulyás Gergely. Azóta pedig az ezt szabályozó rendelet is megjelent - itt olvashatájok el a részleteket.

Legalább öt tanárt kirúgott a tankerület a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból

Információink szerint a rendkívüli, azonnali hatályú felmentésről szóló dokumentumban az áll, hogy az érintett tanárok a „közalkalmazotti jogviszonyból eredő alapvető kötelezettségeket szegték meg”, amikor polgári engedetlenségi akciókba kezdtek.

Pénteken este legalább kétszáz diák tüntetett a VI. Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt kirúgott tanáraikért. Erről részletesen itt írtunk.

Nyolcezer forintot kér a szülőktől a Madách Imre Gimnázium alapítványa, hogy kifizethessék a tanárok plusz munkáját - itt olvashatjátok el a teljes cikket.

Maximum 18 fok lesz az állami egyetemek előadótermeiben, jönnek az "energiatakarékossági felelősök"

Hűvös lesz az állami egyetemek előadótermeiben idén télen, a kormány döntése alapján ugyanis ezek a felsőoktatási intézmények – ide tartozik például az ELTE, a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is – maximum 18 fokra fűthetik fel épületeiket. A komoly spórolásra kötelezett egyetemeknek saját „energiamegtakarítási tervet” kellett kidolgozniuk, amelyről még egyeztetnek a minisztériummal. Online oktatást egyelőre sehol nem vezetnek be, de van, ahol arra kérték az oktatókat, hogy „éljenek a távolléti vizsgáztatás lehetőségével”.

Itt a döntés: lazított a Semmelweis Egyetem az egyik legnépszerűbb szak felvételi követelményein

Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem, de már a 2024-es követelményeket is megnézhetik a felvételizők.

Ekkora volt a túljelentkezés a budapesti nyolcosztályos gimnáziumokban: a teljes lista egy helyen

Már több mint 16 ezer magyar diák tanul külföldi egyetemen, Hollandiában megháromszorozódott a számuk

Tovább emelkedett a külföldön tanuló magyar hallgatók száma, a 2021/2022-es tanévben már több mint 16 ezren jártak valamelyik másik ország felsőoktatási intézményébe. Úgy tűnik, a Brexit senki kedvét nem vette el a költözéstől, egyszerűen új célországot kerestek maguknak a középiskolások. És találtak is: Hollandiában meredeken emelkedik a magyar egyetemisták száma, az ottani egyetemeken lassan kitehetik a „megtelt” táblát.

Átalakul az Origó nyelvvizsgája, jól járnak a vizsgázók a változással

Újabb nyelvvizsgaközpontban változtak a szabályok, Euroexam-vizsgák után az Origó nyelvvizsgái is átalakulnak.

Indulnak a "kísérleti mérések" az iskolákban, kezdődik a középiskolai felvételi: a legfontosabb októberi dátumok

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.