Egy héttel hosszabb lesz a téli szünet, a szülőktől kér segítséget egy budapesti gimnázium: a hét hírei

Hosszabb téli szünet, 18 fokos előadótermek és átalakuló egyetemi felvételi. Az általános- és középiskolások, felvételizők, illetve az egyetemisták életében is mozgalmas volt az elmúlt hét. Összeszedtük a legfontosabb történéseket az oktatásból.

  • Eduline

Döntött a kormány: idén hosszabb lesz a téli szünet az iskolákban

Ez is lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljunk - mondta a miniszter. Így a téli szünet idén december 21-től 2023. január 8-ig tart majd. Január 9. lesz az első tanítási nap - jelentette be csütörtökön Gulyás Gergely. Azóta pedig az ezt szabályozó rendelet is megjelent - itt olvashatájok el a részleteket.

Legalább öt tanárt kirúgott a tankerület a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból

Információink szerint a rendkívüli, azonnali hatályú felmentésről szóló dokumentumban az áll, hogy az érintett tanárok a „közalkalmazotti jogviszonyból eredő alapvető kötelezettségeket szegték meg”, amikor polgári engedetlenségi akciókba kezdtek.

Pénteken este legalább kétszáz diák tüntetett a VI. Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt kirúgott tanáraikért. Erről részletesen itt írtunk.

Nyolcezer forintot kér a szülőktől a Madách Imre Gimnázium alapítványa, hogy kifizethessék a tanárok plusz munkáját - itt olvashatjátok el a teljes cikket.

Maximum 18 fok lesz az állami egyetemek előadótermeiben, jönnek az "energiatakarékossági felelősök"

Hűvös lesz az állami egyetemek előadótermeiben idén télen, a kormány döntése alapján ugyanis ezek a felsőoktatási intézmények – ide tartozik például az ELTE, a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is – maximum 18 fokra fűthetik fel épületeiket. A komoly spórolásra kötelezett egyetemeknek saját „energiamegtakarítási tervet” kellett kidolgozniuk, amelyről még egyeztetnek a minisztériummal. Online oktatást egyelőre sehol nem vezetnek be, de van, ahol arra kérték az oktatókat, hogy „éljenek a távolléti vizsgáztatás lehetőségével”.

Itt a döntés: lazított a Semmelweis Egyetem az egyik legnépszerűbb szak felvételi követelményein

Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem, de már a 2024-es követelményeket is megnézhetik a felvételizők.

Ekkora volt a túljelentkezés a budapesti nyolcosztályos gimnáziumokban: a teljes lista egy helyen

Már több mint 16 ezer magyar diák tanul külföldi egyetemen, Hollandiában megháromszorozódott a számuk

Tovább emelkedett a külföldön tanuló magyar hallgatók száma, a 2021/2022-es tanévben már több mint 16 ezren jártak valamelyik másik ország felsőoktatási intézményébe. Úgy tűnik, a Brexit senki kedvét nem vette el a költözéstől, egyszerűen új célországot kerestek maguknak a középiskolások. És találtak is: Hollandiában meredeken emelkedik a magyar egyetemisták száma, az ottani egyetemeken lassan kitehetik a „megtelt” táblát.

Átalakul az Origó nyelvvizsgája, jól járnak a vizsgázók a változással

Újabb nyelvvizsgaközpontban változtak a szabályok, Euroexam-vizsgák után az Origó nyelvvizsgái is átalakulnak.

Indulnak a "kísérleti mérések" az iskolákban, kezdődik a középiskolai felvételi: a legfontosabb októberi dátumok

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.