Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem – az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerész szakon maradnak a jelenlegi feltételek, a népszerű ápolás és betegellátás képzésen azonban nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi.
A Semmelweis Egyetem listájából kiderül, hogy az általános orvosi képzésen 2023-ban maradnak a jelenlegi szabályok, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségit kell tenniük a felvételizőknek: egyet biológiából, egyet pedig kémiából vagy fizikából. Ugyanez a helyzet a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakon, minden diáktól két emelt szintű érettségit kérnek.
Változtattak ugyanakkor a népszerű ápolás és betegellátás szak felvételi szabályain: azoknak a jelentkezőknek, akik ezen az alapképzésen szeretnének továbbtanulni, nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ugyanez érvényes a konduktor, a digitális fogászati tervezés, valamint az egészségügyi szervező szakra. A teljes dokumentumot itt nézhetitek meg.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány alapjaiban szabta át a felsőoktatási felvételi rendszerét. 2024-től maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a hozzájuk jelentkezőktől, mire adnak pluszpontokat, és meghatároznak-e minimumponthatárt.
2023-tól még csak a minimumponthatárok és az emelt szintű érettségire vonatkozó szabályok változnak – a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy már jövőre sem kérnek emelt szintű érettségit a felvételizőktől.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
