Nyolcezer forintot kér a szülőktől a Madách Imre Gimnázium alapítványa, hogy kifizethessék a tanárok plusz munkáját

Diákonként havi nyolcezer forintos támogatást kér a szülőktől a budapesti Madách Imre Gimnázium alapítványának kuratóriuma. Azt írják, ebből az összegből azokat a plusz tanári feladatokat finanszíroznák, amelyek nem férnek bele a kötelező 22 órába, és amelyek a Madáchot az ország egyik legszínvonalasabb gimnáziumává teszik. Országos és nemzetközi versenyekre, felsőfokú nyelvvizsgára januártól csak akkor tudják felkészíteni a diákokat, ha „erre külső forrás érkezik”.

  • Szabó Fruzsina

Hosszú Facebook-posztban fordult a szülőkhöz és a volt diákokhoz az Alma Mater Madách Imre Gimnázium Alapítvány. Azt írták, a megélhetési nehézségek miatt idén a tanári kar több mint tíz százaléka volt kénytelen elhagyni az iskolát, ezzel „elindult a gimnázium szellemi amortizációja”. Hogy ne kelljen végignézniük az ország egyik legjobb gimnáziumaként számon tartott Madách leépülését, színvonalának csökkentését, anyagi segítséget kérnek.

„Természetesen iskolánk állami gimnázium (és az is marad), így az állam biztosítja az (egyelőre nyomorúságos) fizetéseket és a működtetés általa felvállalt színvonalát. Ezért mi vállaljuk, hogy a kötelező 22 óránkat felkészülten megtartjuk, a dolgozatokat kijavítjuk, és felkészítjük diákjainkat az érettségire" - írják, hozzátéve: valójában hetente 40 óránál többet dolgoznak, hiszen dolgozatokat javítanak, értekezleteken vesznek részt, felkészülnek az órákra, vizsgákat szerveznek, adminisztrálnak, ügyeletet biztosítanak, és a szülőkkel is tartják a kapcsolatot.

"Sajnos, ennél több nem fér bele mindennapi teendőinkbe, mert – ugyan inkább foglalkoznánk az idejáró diákokkal, de – a megalázóan alacsony bérek miatt a 40 órán túl saját magunk és családunk fenntartásáról is gondoskodnunk kell” – magyarázzák.

Az alapítvány ezért a tantestület kérésére úgy döntött, hogy támogat minden olyan tanári tevékenységet, amely nem fér bele a 22 órába – viszont a diákok tehetségének gondozását szolgálja. Ezeket a feladatokat 2023. január 1-től csak akkor tudják elvégezni, ha erre külső forrás érkezik.

A 2023. január 1-je után csak külső anyagi támogatással elvégzett tevékenységek a következők:

országos versenyekre felkészítés, kísérés, próbafeladatsorok összeállítása, házi versenyek szervezése, C1-es nyelvvizsgára felkészítés, próbanyelvvizsgák és próbaérettségik szervezése, 8 fő alatti csoportok működtetése, szakszerű helyettesítések, nyílt napok és más események megszervezése, az iskolai honlap szerkesztése és fejlesztése, az erdei iskola megszervezése, a diákok külföldi továbbtanulásához szükséges jellemzések megírása, projekttevékenységek, külföldi tanulmányutak lebonyolítása, évkönyvszervezés, az egyre szaporodó országos mérések szervezése és lebonyolítása.

Havi nyolcezer forintos támogatást kérnek

„Így az Alma Mater Alapítvány Kuratóriuma minden tanuló után – a jelenlegi helyzetet figyelembe véve – havi 8000 Ft támogatást kér, idejáró testvérek esetén összesen 12 ezer Ft-ot” – írják, kiemelve, hogy az összeg csökkenhet, ha a következő három hónapban 50 százalékos meghaladó béremelés lesz. „Megszűnhet, ha elérjük a diplomás átlagbérre vonatkozó 80%-os ajánlást és megvalósul egy igazságos bérrendszer, valamint a működtetési költségek is megnyugtatóak lesznek”.

Azt is hozzáteszik, hogy ha egy család számára ennek az összegnek a befizetése megterhelő, átmenetileg csökkentett befizetést is elfogadnak. „Bízunk a madáchos közösség erejében, hiszen a felvázolt rendszer csak akkor működik, ha a szülők legalább 80%-a elfogadja és teljesíti a vállalását. Így is 20%-ban külső támogatókat keresünk (volt madáchosok, esetleges pályázatok, céges szponzoráció)” – olvasható a Facebook-posztban.

A befizetett összeg 20%-át egyébként "a tanulási környezetet érintő amortizáció lassítására (festés, felső ablakok és az üvegfal tisztítása, parkettacsiszolás), a tanulói és tanári terek élhetőbbé tételére, fontos eszközök államilag nem támogatott beszerzésére" fordítják.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.