Változtak az iskolai járványügyi szabályok, folytatódott a tanárok tiltakozása - a hét oktatási híreiből szemezgettünk.
Az általános iskolákban legalább 20, a gimnáziumokban 18 fok lehet
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati kormányinfón beszélt arról, hogy az általános iskolákban legalább 20 fokos hőmérséklet lesz idén télen, a gimnáziumokban viszont alacsonyabb, 18 fokos. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Folytatódott a tanárok tiltakozása
A héten több iskolában kezdtek polgári engedetlenségi akcióba, máshol szolidaritási megmozdulásokat szerveztek. Péntek reggel például Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren tartottak flashmobot a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium tanárai, így tiltakoztak a fenyegetések, a szakmai egyeztetés hiánya, a diákok leterheltsége, a siralmas bérek, a döntéshozók cinikus megnyilvánulásai ellen. Cikkünket itt találjátok.
Változtak az iskolai járványügyi szabályok
Az általános és középiskolák igazgatói erről a héten kaptak levelet a járási hivataloktól. A legfontosabb változás, hogy a koronavírus-fertőzöttek tünetmentes kontaktjainak nem kell karanténba vonulniuk – akár oltottak, akár nem –, viszont öt napig maszkot kell viselniük. A részleteket itt találjátok.
Rezsicsökkentő ötletekkel rukkolnak elő a külföldi iskolák (is)
Az emelkedő rezsiköltségek előhozták a kreativitást az iskolaigazgatókból. Van, ahol a három- vagy négynapos iskolahét bevezetése, máshol a szombati munkanapok törlése került elő ötletként. Van olyan szlovákiai iskolaigazgató, aki szerint egész egyszerűen a téli hónapokra kellene átütemezni a nyári szünetet. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Távozik a Corvinus kommunikáció tanszékének két oktatója
Távozik a Budapesti Corvinus Egyetemről a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, Veszelszki Ágnes, valamint Aczél Petra professzor. Az Eduline-nak nyilatkozó hallgatók azt mondták, pénteken tudták meg, hogy a tanszék két népszerű oktatója nem tanít tovább az egyetemen. Erről itt írtunk.
Milyen lesz a felvételi 2023-ban?
2024-től teljesen átalakul a felsőoktatási felvételi rendszere, de az emelt szintű érettségi már jövőre sem lesz kötelező minden szakon. Emellett központi minimumponthatárt – ez eddig alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt – sem határoznak meg, erről is az egyetemek dönthetnek. A részleteket itt találjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
