Két hónapos téli szünet, háromnapos tanítási hét: furcsa "rezsicsökkentő" ötletekkel állnak elő a külföldi iskolák

Van, ahol a három- vagy négynapos iskolahét bevezetését, máshol a szombati tanítási napok törlését vagy az osztályok összevonását fontolgatják iskolaigazgatók az elszálló rezsiárak miatt, az ugyanis nemcsak itthon, hanem más országok iskoláiban is komoly problémát jelent. Van olyan szlovákiai iskolaigazgató, aki szerint egész egyszerűen a téli hónapokra kellene átütemezni a nyári szünetet.

  • Székács Linda

Nem a koronavírus-járvány, sokkal inkább az elszabadult energiaárak jelentik majd ebben a tanévben a legnagyobb problémát az olasz iskoláknak – hívta fel a figyelmet néhány napja az olaszországi iskolaigazgatókat tömörítő szervezet, amely saját spórolási ötlettel rukkolt elő.

A legtöbb európai országgal ellentétben Olaszországban szombaton is van tanítás, az intézményeket tehát hétvégén is fűteni kell, ami miatt az energiaárak emelkedése még érzékenyebben érinti az iskolákat. Az igazgatók szövetsége szerint a fűtési szezon kezdetével az olasz kormánynak érdemes lenne fontolóra vennie a szombati tanítási napok törlését, hiszen így az intézményeket hetente csak öt napig kellene fűteni. Egy másik ötletük is van: szerintük le kellene rövidíteni a hatvanperces tanórákat.

Patrizo Bianchi oktatási miniszter az Unomattinának adott interjúban optimistábbnak tűnt, szerinte ez a tanév az újrakezdésé lesz, a korábbi évek válságát követően az első – végre normális – tanév kezdődött meg. És bár a növekvő energiaárakkal az iskoláknak is szembe kell nézniük, a kormányban egyelőre nem került elő a tanítási idő csökkentésének terve, vagy az intézményékek bezárása.

A brit ötlet: háromnapos iskolahét

Hasonló ötlettel álltak elő Nagy-Britanniában is, ahol az utóbbi időben több brit iskola fontolgatta az átállást a rövidített – négy- vagy akár háromnapos – iskolahétre a növekvő energiaárak miatt.

Egy londoni székhelyű napilap beszámolója alapján a hvg.hu korábban az írta, hogy a brit iskolák költségvetése 2010 óta folyamatosan csökken, így az amúgy is nehéz pénzügyi helyzetük az inflációval és a tanároknak megszavazott (5 és 8,9 százalék közötti) fizetésemeléssel teljes mértékben kezelhetetlenné vált. Néhány intézményben már arra sem jut keret, hogy kirándulásokat szervezzenek, de vannak olyan essexi iskolák is, ahol az igazgató szerint új tankönyveket sem tudnának biztosítani a rászoruló tanulóknak.

Bár az oktatási minisztérium szóvivője elismerte, hogy az országban komoly problémák vannak, az iskolahetek lerövidítését egyelőre nem engedélyezik, helyette a következő negyedévben négymilliárd fonttal növelnék az oktatási intézmények támogatását. Az iskolaigazgatók szerint ez azonban még mindig nem fedezné a sokszorosára nőtt költségeiket.

Van olyan szlovákiai iskola, ahol egész télre bezárnának

Az áram- és fűtésszámlák drasztikus növekedése miatt Szlovákiában is az iskolák téli leállására figyelmeztet több iskolaigazgató és önkormányzat - írta az Euractiv augusztus végén.

A magyar határtól nem messze fekvő, dél-szlovákiai Rimaszombat egyik általános iskolájában több mint 350 százalékkal, havi 1320 euróról 5890 euróra emelkednek az energiaköltségek, emiatt az iskola igazgatónője, Anita Antalová az online átállás mellett azt tartaná jó lépésnek, ha a nyári szünetet idén a téli hónapokra ütemeznék át.

Egy rimaszombati pedagógus az Eduline-nak ugyanakkor azt mondta, hogy a nyári szünet áthelyezése esélytelen, ebbe a kormány nem egyezne bele, így az említett iskola kénytelen lesz más megoldást találni az energiaválságra. Országos szinten azonban még semmilyen információt nem kaptak a kormánytól arról, hogy hogyan járjanak el az intézmények abban az esetben, ha nem tudják fizetni a rezsit.

A város polgármestere, Jozef Simko szerint ha a kormány nem lép, nem csak Rimaszombaton, de egész Szlovákiában kénytelenek lesznek bezárni az iskolák.

A szlovák oktatási miniszter, Branislav Gröhling augusztus közepén még azt mondta: egyetlen iskolát sem kell majd bezárni az energiaválság miatt, mert az állam biztosítani tudja a működésükhöz szükséges pénzt. Aztán szeptember 5-én lemondott a posztjáról, a helyébe pedig átmenetileg Eduard Heger, az ország miniszterelnöke lépett, aki "részmunkaidőben" fog foglalkozni az ország oktatáspolitikai problémáival.

Eddig távolságtartás volt, most mindenkit egy helyiségbe zsúfolnának

Mivel a távoktatás lehetőségét elvetették, az osztrák Der Standard információ szerint a gázzal fűtött ausztriai iskolákban úgy spórolnának, hogy csak az épületek felét fűtenék. Leginkább az olyan nagyobb helyiségekről van szó, mint a tornaterem és az ebédlő, így az osztályokat a saját tantermük helyett ezekben a közösségi terekben tanítanák. Döntés azonban egyelőre Ausztriában sincs.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.