Van, ahol a három- vagy négynapos iskolahét bevezetését, máshol a szombati tanítási napok törlését vagy az osztályok összevonását fontolgatják iskolaigazgatók az elszálló rezsiárak miatt, az ugyanis nemcsak itthon, hanem más országok iskoláiban is komoly problémát jelent. Van olyan szlovákiai iskolaigazgató, aki szerint egész egyszerűen a téli hónapokra kellene átütemezni a nyári szünetet.
Nem a koronavírus-járvány, sokkal inkább az elszabadult energiaárak jelentik majd ebben a tanévben a legnagyobb problémát az olasz iskoláknak – hívta fel a figyelmet néhány napja az olaszországi iskolaigazgatókat tömörítő szervezet, amely saját spórolási ötlettel rukkolt elő.
A legtöbb európai országgal ellentétben Olaszországban szombaton is van tanítás, az intézményeket tehát hétvégén is fűteni kell, ami miatt az energiaárak emelkedése még érzékenyebben érinti az iskolákat. Az igazgatók szövetsége szerint a fűtési szezon kezdetével az olasz kormánynak érdemes lenne fontolóra vennie a szombati tanítási napok törlését, hiszen így az intézményeket hetente csak öt napig kellene fűteni. Egy másik ötletük is van: szerintük le kellene rövidíteni a hatvanperces tanórákat.
Patrizo Bianchi oktatási miniszter az Unomattinának adott interjúban optimistábbnak tűnt, szerinte ez a tanév az újrakezdésé lesz, a korábbi évek válságát követően az első – végre normális – tanév kezdődött meg. És bár a növekvő energiaárakkal az iskoláknak is szembe kell nézniük, a kormányban egyelőre nem került elő a tanítási idő csökkentésének terve, vagy az intézményékek bezárása.
A brit ötlet: háromnapos iskolahét
Hasonló ötlettel álltak elő Nagy-Britanniában is, ahol az utóbbi időben több brit iskola fontolgatta az átállást a rövidített – négy- vagy akár háromnapos – iskolahétre a növekvő energiaárak miatt.
Egy londoni székhelyű napilap beszámolója alapján a hvg.hu korábban az írta, hogy a brit iskolák költségvetése 2010 óta folyamatosan csökken, így az amúgy is nehéz pénzügyi helyzetük az inflációval és a tanároknak megszavazott (5 és 8,9 százalék közötti) fizetésemeléssel teljes mértékben kezelhetetlenné vált. Néhány intézményben már arra sem jut keret, hogy kirándulásokat szervezzenek, de vannak olyan essexi iskolák is, ahol az igazgató szerint új tankönyveket sem tudnának biztosítani a rászoruló tanulóknak.
Bár az oktatási minisztérium szóvivője elismerte, hogy az országban komoly problémák vannak, az iskolahetek lerövidítését egyelőre nem engedélyezik, helyette a következő negyedévben négymilliárd fonttal növelnék az oktatási intézmények támogatását. Az iskolaigazgatók szerint ez azonban még mindig nem fedezné a sokszorosára nőtt költségeiket.
Van olyan szlovákiai iskola, ahol egész télre bezárnának
Az áram- és fűtésszámlák drasztikus növekedése miatt Szlovákiában is az iskolák téli leállására figyelmeztet több iskolaigazgató és önkormányzat - írta az Euractiv augusztus végén.
A magyar határtól nem messze fekvő, dél-szlovákiai Rimaszombat egyik általános iskolájában több mint 350 százalékkal, havi 1320 euróról 5890 euróra emelkednek az energiaköltségek, emiatt az iskola igazgatónője, Anita Antalová az online átállás mellett azt tartaná jó lépésnek, ha a nyári szünetet idén a téli hónapokra ütemeznék át.
Egy rimaszombati pedagógus az Eduline-nak ugyanakkor azt mondta, hogy a nyári szünet áthelyezése esélytelen, ebbe a kormány nem egyezne bele, így az említett iskola kénytelen lesz más megoldást találni az energiaválságra. Országos szinten azonban még semmilyen információt nem kaptak a kormánytól arról, hogy hogyan járjanak el az intézmények abban az esetben, ha nem tudják fizetni a rezsit.
A város polgármestere, Jozef Simko szerint ha a kormány nem lép, nem csak Rimaszombaton, de egész Szlovákiában kénytelenek lesznek bezárni az iskolák.
A szlovák oktatási miniszter, Branislav Gröhling augusztus közepén még azt mondta: egyetlen iskolát sem kell majd bezárni az energiaválság miatt, mert az állam biztosítani tudja a működésükhöz szükséges pénzt. Aztán szeptember 5-én lemondott a posztjáról, a helyébe pedig átmenetileg Eduard Heger, az ország miniszterelnöke lépett, aki "részmunkaidőben" fog foglalkozni az ország oktatáspolitikai problémáival.
Eddig távolságtartás volt, most mindenkit egy helyiségbe zsúfolnának
Mivel a távoktatás lehetőségét elvetették, az osztrák Der Standard információ szerint a gázzal fűtött ausztriai iskolákban úgy spórolnának, hogy csak az épületek felét fűtenék. Leginkább az olyan nagyobb helyiségekről van szó, mint a tornaterem és az ebédlő, így az osztályokat a saját tantermük helyett ezekben a közösségi terekben tanítanák. Döntés azonban egyelőre Ausztriában sincs.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
