Egyre több brit iskola vezetheti be a három- vagy négynapos tanítási hetet

Egyelőre csak néhány brit iskola tervez három-négy napos tanítási hetet, de jövőre ez általánossá válhat.

  • Eduline

A hvg.hu azt írja, a jelentősen emelkedő rezsiköltségek és a tanári fizetések emelése miatt Nagy-Britanniában válságtanácskozásokat tartanak.

A kormány erre a tanévre hétmilliárd font pluszpénzt ígért, de ez várhatóan nem lesz elég az infláció, a rezsiköltségek és a bérek emelkedése miatt. Egy essexi középiskola igazgatója úgy nyilatkozott, hogy egyelőre néhány iskola tervez három-négy napos hetet, de a jövőben ez általánossá válhat, mert a költségek jóval gyorsabban nőnek, mint az oktatásnak jutó pénzek.

„Kaptunk 300 ezer font pluszpénzt, de az energiakiadásaink 200 ezer fonttal növekednek meg a tanév során. Ehhez jön még egy 70 ezer fontos pluszkiadás, mert a tanárok bérei szeptemberben emelkednek. Ezenkívül számolnunk kell még 40 ezer font pluszkiadással az iskolai kisegítő személyzet bérének emelkedése miatt” – vont mérleget.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István