A komoly rezsiköltségek miatt felvetődött a három-négy napos tanítási hét ötlete a szigetországban, azonban a kormány szerint ez nem jó irány.
Ahogy írtunk róla, a jelentősen emelkedő rezsiköltségek és a tanári fizetések emelése miatt Nagy-Britanniában válságtanácskozásokat tartanak. Egy essexi középiskola igazgatója úgy nyilatkozott, hogy egyelőre néhány iskola tervez három-négy napos hetet, de a jövőben ez általánossá válhat, mert a költségek jóval gyorsabban nőnek, mint az oktatásnak jutó pénzek.
Ere reagálva a brit kormány most felhívta az iskolák figyelmét, inkább ne tervezzenek a rövidebb tanítási héttel – írja a BBC. Az oktatási minisztérium közölte: elvárják, hogy minden iskola reggeltől és délutánig nyitva legyen, a hét öt napján, hozzátéve, szerintük az iskolalátogatás alapvetően "létfontosságú a gyerekek oktatásához, fejlődéséhez és jólétéhez".
Angliában egyébként a helyi hatóságok által fenntartott iskolákat törvény kötelezi arra, hogy évente 190 napig legyenek nyitva, ami egy 38 hetes tanévben heti öt tanítási napot jelent. Ez a szabály nem vonatkozik viszont az akadémiákra, de a kormány útmutatása alapján az ötnapos tanítási hetet náluk is elvárják.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
