Az egyes médiumokban kedden megjelent állításokkal szemben semmiféle döntés, "parancs", "utasítás" vagy új jogszabály nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban - közölte a Belügyminisztérium.
Ahogy arról a sajtóban nyilvánosságot kapó közadatkérőt is tájékoztatták, évtizedes, tehát nem új szabályozás, hogy az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani. Ez nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne - írták.
Hangsúlyozták: az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott, az európai energiaválság ellenére is normális tanévre készülnek, az iskolákat az eddig megszokottaknak megfelelően tervezik fűteni, ha azt az európai energiahelyzet azt megengedi.
Emellett az Európában kialakult gázválság miatt minden eshetőségre fel kell készülni, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz - tették hozzá. Jelezték: a gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot - így az iskolákat is - elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást, a gázkitermelés fokozását és az iskolák egyéb lehetséges fűtési módjának felmérését.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
