Legalább 20 fokra kell felfűteni télen a magyar iskolák termeit

Néhány napja írtuk meg, hogy Németországban egységesen 19 fokra fűtik idén télen a középületeket – kivételt egyedül a szociális és az egészségügyi intézmények jelentenek. De hány foknak kell lennie a magyar iskolákban?

  • Eduline

A rezsiköltségek drágulása és a Belügyminisztérium elhíresült levele – amelyben arra kérik a tankerületeket, hogy vizsgálják meg, hány iskolában lehet áttérni a fatüzeléses fűtésre – óta vissza-visszatérő kérdés, hány fok lesz télen az iskolákban.

Tényi István – aki közérdekű bejelentéseiről ismert, illetve számos feljelentést is tett különböző ügyekben – a Belügyminisztériumnak címzett levelében azt kérte, hogy a kormány dolgozzon ki intézkedési tervet az iskolák helyiségeiben előírt hőmérséklet ügyében.

Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár válaszolt neki. Levelében azt írta, hogy az oktatási intézmények belső hőmérsékletét két jogszabály – egy Emmi-rendelet és egy 1997-es kormányrendelet – határozza meg. Mindkettő alapján 20 Celsius-fok a minimum a termekben és csoportszobákban.

Az Emmi-rendelet egyébként azt is hozzáteszi, hogy ha „a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket”.

A helyettes államtitkár levelében azt is írta: „ha a rezsicsökkentéssel összefüggő jelenlegi szabályozás a későbbiekben a köznevelés rendszerében esetlegesen fennakadást okoz, úgy – a probléma függvényében – felülvizsgáljuk a kialakult helyzetet”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.