Néhány napja írtuk meg, hogy Németországban egységesen 19 fokra fűtik idén télen a középületeket – kivételt egyedül a szociális és az egészségügyi intézmények jelentenek. De hány foknak kell lennie a magyar iskolákban?
A rezsiköltségek drágulása és a Belügyminisztérium elhíresült levele – amelyben arra kérik a tankerületeket, hogy vizsgálják meg, hány iskolában lehet áttérni a fatüzeléses fűtésre – óta vissza-visszatérő kérdés, hány fok lesz télen az iskolákban.
Tényi István – aki közérdekű bejelentéseiről ismert, illetve számos feljelentést is tett különböző ügyekben – a Belügyminisztériumnak címzett levelében azt kérte, hogy a kormány dolgozzon ki intézkedési tervet az iskolák helyiségeiben előírt hőmérséklet ügyében.
Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár válaszolt neki. Levelében azt írta, hogy az oktatási intézmények belső hőmérsékletét két jogszabály – egy Emmi-rendelet és egy 1997-es kormányrendelet – határozza meg. Mindkettő alapján 20 Celsius-fok a minimum a termekben és csoportszobákban.
Az Emmi-rendelet egyébként azt is hozzáteszi, hogy ha „a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket”.
A helyettes államtitkár levelében azt is írta: „ha a rezsicsökkentéssel összefüggő jelenlegi szabályozás a későbbiekben a köznevelés rendszerében esetlegesen fennakadást okoz, úgy – a probléma függvényében – felülvizsgáljuk a kialakult helyzetet”.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
