Elkezdődött a nyári szünet, már most 2600 tanárt, 1200 tanítót és 1017 óvodapedagógust keresnek az iskolák és az óvodák

Már a nyári szünet kezdete előtt több ezer tanári, tanítói és óvodapedagógusi állást hirdettek az iskolák és az óvodák, pár nap alatt azonban több száz újabb álláshirdetés került fel a közszféra állásportáljára.

  • Csik Veronika

Legutóbb június 14-én, egy nappal a tanév lezárása előtt néztük meg a betöltetlen állások számát, akkor több ezer pedagógust kerestek az iskolák, óvodák. Az elmúlt két hétben tovább emelkedett a hirdetések száma.

Több mint 2600 álláshirdetést dobott ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a "tanár" keresőszóra - ez a szám a tanév utolsó napján 2100 volt. Úgy tűnik, tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1234 szabad állás van - a nyári szünet előtt még "csak" 967 szakembert kerestek az alsó tagozatok. Az "óvodapedagógus" szóra keresve megjelenő állások száma 853-ról 1017-re, a "gyógypedagógus" hirdetéseké pedig 420-ról 518-ra emelkedett.

Az persze önmagában nem meglepő, hogy a munkahelyváltást tervező pedagógusok a nyári szünetben keresnek maguknak új iskolát/óvodát, de a hirdetések magas száma komoly szakemberhiányra utal. A jelenségre 2019-ben egyébként azt mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, hogy "ez a nagyságrend is a nyári időszakra jellemző, a pedagógustársadalomban ugyanis ilyenkor szokás a munkahelyváltás".

Bruttó 312 ezer forintért?

A szakemberhiány hátterében többek között a bérek állnak. Mennyit keresnek a tanárok? Kezdő bérük az alapképzés elvégzése és a minősítés után sem közelíti meg bármilyen más friss diplomásét. Egy pályakezdő, „gyakornok” pedagógus bére bruttó  312 000 forint pótlékkal együtt (ez nettó 207 ezer forint körüli fizetést jelent), tehát egy budapesti albérletre is csak szűkösen elég.

A tanári szakszervezetek több éve követelik az emelést, a minisztériummal  tárgyalva azonban még mindig nem sikerült komolyabb eredményeket elérniük. Az egyik legfontosabb követelésük továbbra is az, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A kormány jelenleg viszont háromszor 10 százalékos béremelésben gondolkodik.

Egy másik komoly probléma a területen a túlterheltség – a szakszervezetek erről is fogalmaztak meg követeléseket -, a magyar tanárok uniós összehasonlításban is sokat dolgoznak, legalábbis derül ki egy friss felmérésből is.

10 és 10 és 10

Orbán Viktor nemrég azt mondta, a pedagógusok biztosan fognak kapni három egymást követő évben 10-10-10 százalékos béremelést, azt pedig, hogy azon felül "mi történik", majd a gazdaság teljesítményének fényében tudják megítélni.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.