Sok lánytól vették el a jövőt a tálibok azzal, hogy nem engedik vissza őket a középiskolákba

Hatodik osztálytól továbbra sem járhatnak iskolába a lányok Afganisztánban. Pedig egymillió lány készült az iskolakezdéshez a nyolc hónapos tilalom után, köztük Sajida Hussaini is, aki idén ballagott volna el a gimnáziumból.

  • Tornyos Kata

A tálibok tavaly augusztusi hatalomra kerülésük óta folyamatosan nyirbálják a nők jogait: nyilvános helyeken a teljes testüket, arcukat eltakaró ruhában jelenhetnek meg, nem vehetnek részt tüntetéseken, és - sokak számára ez a legfájóbb döntés - a lányoknak megtiltották, hogy középiskolába járjanak.

A korlátozás enyhülni látszott

A tálibok azt ígérték, hogy március 23-án újra megnyitják az iskolákat a lányok előtt, de ez az ígéret sem teljesült. Amikor a BuzzFeed által bemutatott Sajida Hussaini és osztálytársai megérkeztek az iskola bejáratához, azt mondták nekik, hogy nem mehetnek be. “Soha nem felejtem el azt a pillanatot” - mondta a diáklány a BuzzFeed Newsnak.

Sajida azt remélte, hogy a gimnázium után diplomát szerezhet, és egy nap majd elég pénzt kereshet ahhoz, hogy gondoskodni tudjon szüleiről. „Perzsa irodalmat tanultam volna, hogy írhassak a társadalmam sebeiről és sorsáról” – mesélte a lány.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.