Húsz afgán nő tüntetett vasárnap az afgán fővárosban, Kabulban "Kenyeret, munkát, szabadságot" kiáltások közepette, hogy tiltakozzon a nők szabadságának korlátozása ellen - jelentette az AFP francia hírügynökség.
A szélsőséges iszlamista tálibok tavaly augusztusi hatalomra kerülésük óta fokozatosan felszámolták a nők által az elmúlt 20 évben, az előző rezsim bukása óta kivívott szabadságjogokat.
Az oktatás az én jogom! A tüntetők, akik közül sokan fátylat viseltek, az oktatási minisztérium előtt összegyűlve skandáltak ezeket a jelszavakat. Néhány száz métert vonultak, mielőtt civil ruhás tálibok megállították őket, akik azért jöttek, hogy feloszlassák a tüntetést - jegyezte meg az AFP tudósítója.
"Nyilatkozatot akartunk felolvasni, de a tálibok nem engedték" - mondta az egyik résztvevő, Zsolia Párszi az AFP-nek a menet után. "Elvették néhány lány mobiltelefonját, és megakadályozták, hogy fényképeket vagy videókat készítsünk a tüntetésünkről" - tette hozzá.
A hatalomba való visszatérésük óta a tálibok számos, a civil társadalmat érintő korlátozást vezettek, amelyek közül soknak az a célja, hogy a nőket alárendeljék az iszlámról vallott szélsőséges nézeteiknek. Kizárták a nőket a közfoglalkoztatásból, korlátozták utazási jogukat, és megtiltották a lányoknak, hogy középiskolába járjanak.
A legutóbbi korlátozás május elején történt, amikor a kormány rendeletet adott ki, amelyet Hibatullah Ahundzada, ahatalomra került tálib mozgalom legfőbb vezetője is jóváhagyott, és amely kötelezővé tette a nők számára az arcot teljesen elfedő fátyol nyilvános viselését. A tálibok azt mondták, hogy a burkát részesítik előnyben, amely egy teljes arcot takaró fátyol, amely általában kék színű, és a szemek körül ráccsal van ellátva, de más típusú, csak a szemet takaró fátylat is megtűrnének. Azt is mondták, hogy hacsak a nőknek nincs nyomós okuk arra, hogy kimozduljanak, "jobb, ha otthon maradnak".
Az új intézkedések nemzetközi felháborodást váltottak ki. A tálibok pénteken elutasították az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhívását a korlátozások visszavonására, "megalapozatlannak" nevezve az ezzel kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakat.
Az elmúlt két évtizedben az afgán nők új szabadságjogokat nyertek, visszatérve az iskolapadba, vagy minden ágazatban munkát vállalva, még akkor is, ha az ország társadalmilag konzervatív maradt.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
