„Nagyon sokan megköszönték, hogy kiálltunk értük. Olyan tanárok is, akiktől nem is számítottam erre”

Kossuth téri tüntetést szerveztek a pedagógussztrájk első napján, borsot törtek Áder János orra alá, rendszeresen ott vannak a tanárok demonstrációin. A Diákok a Tanárokért nevű csoport a semmiből tűnt fel március közepén, de tagjai azt mondják, addig nem hagyják abba az akciózást, amíg a kormány nem teljesíti az oktatásban dolgozók követeléseit, az elhibázott oktatáspolitikai döntéseknek ugyanis hosszú távon a diákok isszák meg a levét. De kik ők, és hogyan tudtak néhány hét alatt több ezer középiskolást a tanárok mellé állítani? Ismerjétek meg Gajzágó Józsefet.

Gajzágó József, 17 éves

„Nagyon sokan megköszönték, hogy kiálltunk értük. Olyan tanárok is, akiktől nem is számítottam erre. Volt, aki csak fél évig tanított, a március 16-i tüntetés után mégis írt egy üzenetet, hogy köszöni. Két alsós tanítóm is írt, egyiküket meg is említettem, amikor a színpadon beszéltem. Az iskolában másnap behívtak minket a tanáriba, hoztak nekünk tortát, beszélgettünk egy kicsit a tanárainkkal. Csak pozitív visszajelzéseket kaptunk”

– mondja Gajzágó József. Ő is a Szent István Gimnáziumban tanul, tizenegyedikes. Azt mondja, már a január 31-i figyelmeztető sztrájk előtt azt érezte, valahogy támogatniuk kellene a munkabeszüntetést tervező tanárokat. „Már akkor tervben volt, hogy a radnótisokkal, a telekisekkel és a petrikesekkel közösen csinálhatnánk valamit, de nagyon kevés volt az idő, nem jött össze a közös akció. Végül mi máshogy tiltakoztunk: a sztrájk ideje alatt az iskolarádióban folyamatosan zenét adtunk” – meséli.

„Volt, aki csak fél évig tanított, a március 16-i tüntetés után mégis írt egy üzenetet, hogy köszöni”
Kiss-Kuntler Árpád

A Szent István Gimnáziumban egyébként a tantestület több mint fele sztrájkolt aznap délelőtt, mások pedig szolidaritási nyilatkozatot írtak alá, mert – teszi hozzá – „egész egyszerűen anyagi okok miatt nem tudták vállalni a sztrájkot”. A március 16-i munkabeszüntetéshez is többen csatlakoztak a Szent Istvánból, a diákok közül pedig sokan vonultak a Hősök teréről a Kossuth térre.

„Én nem voltam ott a Hősök terén, amikor elindult a menet, az édesapám hívott, hogy legalább négy-ötszázan vannak. Aztán Tündével is beszéltem, aki a Fővám térről indulókat vezette. Azt mondta a telefonban, hogy nem látja a menet végét”

– emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor rájöttek, milyen sok középiskolást mozgatott meg az akciójuk.

A 17 éves diák évekig a tanári pályára készült. „Amióta elkezdtem történelmet tanulni, érzem, hogy szeretném majd átadni valakinek ezt a tudást. A történelem még mindig a szívem csücske, valamilyen formában tanítani szeretnék, de hogy nem a közoktatásban, az biztos” – magyarázza.

A Diákok a Tanárokért csoport többi tagjáról írt portrénkat itt olvashatjátok el:

Hozzászólások