Felvételi kisokos leendő középiskolásoknak: minden, amit a sorrendmódosításról tudnotok kell

Újabb fontos dolga lesz a leendő középiskolásoknak és a szüleiknek, jövő héten jön a középiskolai felvételi módosítási időszaka. Mutatjuk, mi a teendő, ha nem úgy sikerült az írásbeli, ahogy terveztétek vagy időközben meggondoltátok magatokat.

  • Csik Veronika

Korábban már sokat írtunk arról, pontosan mi is az ideiglenes felvételi rangsor és vajon bekerülhet-e a választott középiskolába az, aki a 70. vagy a 100. helyen áll - itt olvashattok el róla mindent. Most azt gyűjtöttük össze, mikor, hol és hogyan lehet sorrendet módosítani a leendő középiskolásoknak.

A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információk alapján idén is lesz lehetőségetek arra, hogy változtassatok a már leadott jelentkezési sorrendeteken. Ehhez módosítói adatlapot kell kitöltenetek és eljuttatnotok (vagy az iskolátoknak) az Oktatási Hivatalba.

Mikor?

Az egyszeri sorrendmósosításra március 21-én hétfőn vagy 22-án kedden lesz lehetőségetek.

Hogyan lehet módosítani?

A változtatást a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon kell elvégeznetek. Azaz, ha a felvételi lapotokat az általános iskola készítette el, akkor a sorrendmódosításra is itt lesz lehetőségetek. Ha viszont egyénileg nyújtottátok be a felvételi dokumentumokat, akkor ezt is egyénileg kell elvégeznetek.

Lehet tanulmányi területet törölni vagy új iskolát felvenni a listába?

Nem, sajnos egyiket sem. A sorrendmódosítás során tanulmányi területet törölni nem lehet, azonban azok eredetileg beírt sorrendje átalakítható, illetve új tanulmányi terület felvételére is van lehetőség, de utóbbira csak olyan középiskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon szerepelt. Új tanulmányi terület csak a már szereplő iskolákon belül, és csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg - ezt a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon is fel kell tüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) tehát nem jelölhettek meg.

Melyik fontosabb, az iskola vagy a tanulmányi terület?

Ha egy adott középfokú iskolába való bekerülés a legfontosabb cél, akkor az adott középfokú iskola tanulmányi területeit kell egymás után a sorrend elején feltüntetni - javasolják a felvételi tájékoztatóban, hozzátéve: amennyiben viszont egy adott típusú tanulmányi terület kiválasztása a cél, akkor azonos típusú tanulmányi területeket kell feltüntetni a sorrend elején, amelyek természetesen más-más iskolákban vannak.

Mikor lesz eredmény?

Az Oktatási Hivatal (OH) a módosító tanulói adatlapok alapján április 7-ig egészíti ki a jelentkezők listáját, az intézmények igazgatói pedig április 12-ig küldik el az OH-nak az ideiglenes felvételi rangsort. A végleges eredmények még csak ezután születnek majd meg, a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést nektek, illetve az általános iskoláknak április 29-ig fogják elküldeni.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu