Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Szerdán a legtöbb középiskola közzétette előzetes felvételi rangsorát, de arra is mindenhol felhívták a felvételizők és a szülők figyelmét, hogy a lista még nem végleges, azaz még nem dőlt el, ki kerül be a különböző tagozatokra. De akkor mire jó a felvételi ideiglenes rangsora ? És mi alapján alakul ki a végleges sorrend?
Mi az az ideiglenes felvételi rangsor?
Az ideiglenes felvételi jegyzék csupán egy kiindulópont: a rangsorra ugyanis minden diák felkerül, aki az adott képzést megjelölte, és megfelelt az alapfeltételeknek. A listán az is ott van, aki mondjuk csak a harmadik, az ötödik vagy akár a nyolcadik, kilencedik helyen jelölte meg az adott iskolát.
Márpedig őket nagy eséllyel fel fogják venni valamelyik (a saját jelentkezési lapjukon előrébb sorolt) középiskolába, vagyis az ő "kiesésükkel" a többiek előrébb kerülnek az ideiglenes rangsorban is. Hiszen ha egy diák listáján előrébb szerepel egy másik iskola, ahol felveszik, akkor oda kell majd beiratkoznia. A felvételi algoritmusról itt olvashattok:
Kell-e izgulni, ha 30 diákot vesznek fel egy osztályba, és ti az 50. helyen álltok?
Attól függ, mennyire népszerű az adott iskola. Az ország néhány topgimnáziumában valószínűleg baj (egész egyszerűen azért, mert ezeket az iskolákat az összes diák a jelentkezési lista első-második helyén jelöli meg), de számtalan más iskolában ilyen helyezéssel még simán be lehet kerülni. Jó kiindulópont átnézni a korábbi évek felvételi statisztikáit - ebben a cikkünkben lépésről lépésre mutatjuk meg, hogyan nézhetitek meg, hogy tavaly mekkora volt a túljelentkezés, az ideiglenes rangsor hányadik helyéről jutott be az utolsóként felvett diák (ez a lényeg), és hányan jelölték meg az iskolát a jelentkezési lap első helyén.
Mikor lehet sorrendet módosítani és kinek érdemes?
A tanulói adatlap módosítására (a megjelölt iskolák/tanulmányi területek sorrendjének változtatására) március 21-23. között lesz lehetőségetek. Előtte azonban érdemes mérlegelnetek néhány dolgot. Sorrendet ugyanis akkor érdemes változtatni, ha a jelentkezés leadása óta megváltoztak az elképzeléseitek, és már kevésbé szimpatikus számotokra az előre sorolt iskola.
Ha viszont az írásbeli és – adott esetben – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esélyetek sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatnotok. Ugyanis, ha azt az iskolát soroljátok az első helyre, ahol egészen biztosan sikerül a felvételi, éppen annak az esélyét zárjátok ki, hogy a bizonytalanabbnak tűnő iskolát a rendszer „kipróbálja”, és (nagy meglepetésre/valami csoda folytán) bekerüljetek a legjobbnak tűnő középiskolába.
Mikor derülnek ki a végleges eredmények?
A végleges eredmények miatt még egy bő hónapig izgulnotok kell, a középiskolák április 29-ig küldik el a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a diákoknak és az általános iskoláknak.
Mi történik, ha egyik középiskolába sem kerültetek be?
Ebben az esetben sem kell kétségbe esni, kihasználhatjátok a május 9-én kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Ilyenkor az üresen maradt férőhelyekre lehet jelentkezni - az adminisztratív ügyeket viszont már önállóan kell intézni. Az Oktatási Hivatal segít abban, hogy honlapján közzéteszi azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.