Így működik a középiskolai felvételi algoritmusa, amely eldönti, ki hol kezdheti el a következő tanévet

Miért nem érdemes előrébb sorolni a jelentkezési lapon azokat a középiskolákat, ahová egészen biztosan bekerültök majd? Miért nem jó döntés, ha a legszimpatikusabb iskolát egy gyengébben sikerült szóbeli után a listátok végére száműzitek? És hogyan működik a középiskolai felvételi algoritmus? Ezekre a kérdésekre mind válaszolunk ebben a cikkben.

  • Szabó Fruzsina

Egyre több középiskola teszi közzé az ideiglenes felvételi jegyzékét, és lassan közeledik a „módosítási időszak” is – idén március 21-én és 22-én lehet megváltoztatni a megjelölt iskolák és tagozatok sorrendjét. Mielőtt újra legózni kezdtek a tanulói adatlap soraival, érdemes alaposan átgondolni, van-e értelme módosítani a sorrenden. 

Amikor nem érdemes változtatni

A legfontosabb: ha az írásbeli és – ha van – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esély sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatni. „Tapasztalataink szerint a szülők/jelentkezők egy része ilyenkor a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tagozatokat hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja. Ez a döntés – a későbbiekben részletesen megindokoljuk – nem célszerű; mind a jelentkezőknek, mind az iskoláknak egyértelműen hátrányos” – olvasható abban a jól érthető összefoglalóban, amelyet a budapesti Leövey Klára Gimnázium tett közzé még tavaly márciusban.

Hogy ilyenkor miért nem érdemes változtatni a sorrenden? Ha azt az iskolát soroljátok az első helyre, ahol egészen biztosan sikerül a felvételi, éppen annak az esélyét zárjátok ki, hogy a bizonytalanabbnak tűnő iskolát a rendszer „kipróbálja”, és (nagy meglepetésre/valami csoda folytán) bekerüljön a diák a legjobbnak tűnő középiskolába. „Ha a bizonytalan helyzet marad az első helyen, akkor azt az algoritmus kipróbálja – akár sikerülhet is :-) –, vagy – a rosszabb esetben – a biztos második helyre veszik föl a tanulót” – olvasható az összefoglalóban.

Amikor változtatni kell

A jelentkezési lap beadása óta eltelt hetekben sok mindent megtudhattatok az iskolákról. Mivel idén a járvány miatt megint kevés helyen tartottak hagyományos nyílt napot, sok nyolcadikos számára a szóbeli felvételi volt az első alkalom, amikor beléphetett az épületbe, találkozott az ott tanítókkal. És előfordulhat, hogy rossz élménnyel ment haza, viszont a mentőövként beírt iskola tanárai annyira szimpatikusak voltak a szóbelin, hogy inkább azt választanátok. Ha ezek alapján úgy gondoljátok, hogy az iskolák/tagozatok eredeti sorrendje már nem megfelelő, változtassatok a tanulói adatlapon.

Persze akkor is változtatni kell, ha valamilyen hiba történt a jelentkezéskor, olyan tagozat neve vagy kódja került fel a jelentkezési lapra, amit nem szerettetek volna megjelölni, vagy épp fordítva, lemaradt egy-egy tagozat a lapról.

Hogyan működik a felvételi algoritmus?

A Leövey oldalán jól összefoglalják, hogyan működik a magyar középiskolai felvételi rendszer. Az ún. késleltetett elfogadási algoritmust (más néven a Gale-Shapley algoritmust) használják, amely olyan módon kapcsolja össze a jelentkezőket az iskolákkal, hogy mindenki a számára elérhető legjobb iskolát kapja.

„A felvételi eljárás során a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre, de csak "ceruzásan" kerülnek felvételre, és a nevüket bármikor „kiradírozhatjuk”, ha náluk jobb jelentkező szeretne arra a tagozatra bekerülni, és így túllépnénk az adott keretszámot. A kiradírozott jelentkező esetében ekkor a jelentkezési listájáról elővesszük a következő iskolát/tagozatot és ott próbálkozunk, persze így esetleg kiütve egy ott ceruzával beírt jelentkezőt. Ez így megy (ismétlődik) mindaddig, amíg mindenki felvételt nyer, vagy ha a fel nem vett jelentkezők listájáról elfogynak a megjelölt, „kipróbálható” iskolák, tagozatok” – írják.

Ez – teszik hozzá – az iskolákat/tagozatokat valódi vágyaik szerint rangsoroló diákok számára ad optimális megoldást. Ha valaki taktikai okokból más sorrendet ad meg a jelentkezési lapon, akkor lehetetlenné válik, hogy egy számukra kedvezőbb helyre vegyék fel őket.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.