Így működik a középiskolai felvételi algoritmusa, amely eldönti, ki hol kezdheti el a következő tanévet

Miért nem érdemes előrébb sorolni a jelentkezési lapon azokat a középiskolákat, ahová egészen biztosan bekerültök majd? Miért nem jó döntés, ha a legszimpatikusabb iskolát egy gyengébben sikerült szóbeli után a listátok végére száműzitek? És hogyan működik a középiskolai felvételi algoritmus? Ezekre a kérdésekre mind válaszolunk ebben a cikkben.

  • Szabó Fruzsina

Egyre több középiskola teszi közzé az ideiglenes felvételi jegyzékét, és lassan közeledik a „módosítási időszak” is – idén március 21-én és 22-én lehet megváltoztatni a megjelölt iskolák és tagozatok sorrendjét. Mielőtt újra legózni kezdtek a tanulói adatlap soraival, érdemes alaposan átgondolni, van-e értelme módosítani a sorrenden. 

Amikor nem érdemes változtatni

A legfontosabb: ha az írásbeli és – ha van – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esély sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatni. „Tapasztalataink szerint a szülők/jelentkezők egy része ilyenkor a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tagozatokat hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja. Ez a döntés – a későbbiekben részletesen megindokoljuk – nem célszerű; mind a jelentkezőknek, mind az iskoláknak egyértelműen hátrányos” – olvasható abban a jól érthető összefoglalóban, amelyet a budapesti Leövey Klára Gimnázium tett közzé még tavaly márciusban.

Hogy ilyenkor miért nem érdemes változtatni a sorrenden? Ha azt az iskolát soroljátok az első helyre, ahol egészen biztosan sikerül a felvételi, éppen annak az esélyét zárjátok ki, hogy a bizonytalanabbnak tűnő iskolát a rendszer „kipróbálja”, és (nagy meglepetésre/valami csoda folytán) bekerüljön a diák a legjobbnak tűnő középiskolába. „Ha a bizonytalan helyzet marad az első helyen, akkor azt az algoritmus kipróbálja – akár sikerülhet is :-) –, vagy – a rosszabb esetben – a biztos második helyre veszik föl a tanulót” – olvasható az összefoglalóban.

Amikor változtatni kell

A jelentkezési lap beadása óta eltelt hetekben sok mindent megtudhattatok az iskolákról. Mivel idén a járvány miatt megint kevés helyen tartottak hagyományos nyílt napot, sok nyolcadikos számára a szóbeli felvételi volt az első alkalom, amikor beléphetett az épületbe, találkozott az ott tanítókkal. És előfordulhat, hogy rossz élménnyel ment haza, viszont a mentőövként beírt iskola tanárai annyira szimpatikusak voltak a szóbelin, hogy inkább azt választanátok. Ha ezek alapján úgy gondoljátok, hogy az iskolák/tagozatok eredeti sorrendje már nem megfelelő, változtassatok a tanulói adatlapon.

Persze akkor is változtatni kell, ha valamilyen hiba történt a jelentkezéskor, olyan tagozat neve vagy kódja került fel a jelentkezési lapra, amit nem szerettetek volna megjelölni, vagy épp fordítva, lemaradt egy-egy tagozat a lapról.

Hogyan működik a felvételi algoritmus?

A Leövey oldalán jól összefoglalják, hogyan működik a magyar középiskolai felvételi rendszer. Az ún. késleltetett elfogadási algoritmust (más néven a Gale-Shapley algoritmust) használják, amely olyan módon kapcsolja össze a jelentkezőket az iskolákkal, hogy mindenki a számára elérhető legjobb iskolát kapja.

„A felvételi eljárás során a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre, de csak "ceruzásan" kerülnek felvételre, és a nevüket bármikor „kiradírozhatjuk”, ha náluk jobb jelentkező szeretne arra a tagozatra bekerülni, és így túllépnénk az adott keretszámot. A kiradírozott jelentkező esetében ekkor a jelentkezési listájáról elővesszük a következő iskolát/tagozatot és ott próbálkozunk, persze így esetleg kiütve egy ott ceruzával beírt jelentkezőt. Ez így megy (ismétlődik) mindaddig, amíg mindenki felvételt nyer, vagy ha a fel nem vett jelentkezők listájáról elfogynak a megjelölt, „kipróbálható” iskolák, tagozatok” – írják.

Ez – teszik hozzá – az iskolákat/tagozatokat valódi vágyaik szerint rangsoroló diákok számára ad optimális megoldást. Ha valaki taktikai okokból más sorrendet ad meg a jelentkezési lapon, akkor lehetetlenné válik, hogy egy számukra kedvezőbb helyre vegyék fel őket.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.