Nem kell izgulni, ha nem "elég jó" helyen álltok a középiskolai felvételi jegyzékben. Mutatjuk, miért

Egyre több középiskola hozza nyilvánosságra az ideiglenes felvételi jegyzéket. De kell-e izgulni, ha nem az első húsz-harminc helyen álltok?

  • Szabó Fruzsina

Az elmúlt napokban a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, a szintén debreceni Tóth Árpád Gimnázium és sok más középiskola is közzétette az ideiglenes felvételi jegyzéket.

A legtöbb középiskola már az oldalán felhívja a diákok (és a szülők) figyelmét arra, hogy a végleges lista majd csak április végén áll össze, vagyis az ideiglenes rangsor alapján nem lehet biztosan eldönteni, hogy egy diák bekerült-e a kiválasztott iskolába és tagozatra, vagy nem.

Ki lehet biztos a dolgában?

Jöjjön egy kis matek. Ha mondjuk az egyik gimnázium emelt angolos osztályába 30 diákot vesznek fel, azok a jelentkezők biztosak lehetnek a dolgukban, akik az 1-30. helyen szerepelnek az ideiglenes felvételi jegyzékben. De – és itt jön a lényeg – azoknak sem szabad elkeseredniük, akik mondjuk csak a 40-50. helyen végeztek, vagy akár még hátrébb.

Az ideiglenes felvételi jegyzéken ugyanis az összes olyan diák szerepel, aki az adott iskola adott képzését megjelölte a középiskolai felvételin. Ha valakinek a saját listáján előrébb szerepel egy másik iskola (mert azt mondjuk az első vagy a második helyen jelölte meg, a titeket is érintő iskolát viszont csak a harmadik helyen), és ott is elfogadják a felvételi kérelmét, oda kell majd beiratkoznia.  Így hiába szerepel az ideiglenes felvételi jegyzéknek mondjuk a 20. helyén, „kiesik” onnan, felszabadul egy hely.

Vagyis az ideiglenes felvételi jegyzék csak kiindulópont: azt, hogy ki jut be egy középiskolai osztályba, és ki nem, nagyban befolyásolja a jelentkezési sorrend. Azt pedig nem lehet tudni, hogy az ideiglenes listán előttetek állók hányadik helyen jelölték meg az iskolát, ahová ti is szeretnétek bejutni.

„Mindkét képzésünkre 68 fő kerülhet be a végleges lista alapján, tehát aki az alábbi listák 1-68. helyén szerepel, az biztosan bekerült intézményünkbe, amennyiben 1. helyen választott bennünket. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hat évfolyamos képzésben a 72-75., míg a négy évfolyamos képzésben a 100-110. hely is nagy valószínűséggel biztos bekerülést jelent iskolánkba, ha az 1. helyen választottak minket” – írja például a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium.

A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium már korábban közzétette, hogy tavaly az ideiglenes felvételi rangsor hányadik helyéről sikerült bejutnia az utolsóként felvett diáknak. A táblázatból kiderül, hogy az angol-francia nyelvi előkészítős fél osztályba például az ideiglenes listán a 75. helyen álló felvételiző is bejutott. Az általános tantervű osztályba a lista 302. helyéről is be lehetett kerülni, a történelmet emelt szinten tanuló osztályba a 187. helyről jutott be az utolsó diák.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.