"Egészséges-e a gondolat, hogy a tanár egy lógós semmirekellő, mert nyári, őszi, tavaszi és téli szünete van?"

Vajon rendben van-e, hogy a tanárokon kérik számon a szülők a gyerekek tanulási motivációjának hiányát, holott egy komplett világ küzd a tudás mint érték megkérdőjelezésével? Egészséges-e az a köztudatban élő gondolat, hogy a tanár egy lógós semmirekellő, mert nyári, őszi, tavaszi és téli szünete van? Ilyen kérdéseket tesz fel Csákány Ágnes középiskolai tanár a Taní-tani Online-on megjelent írásában.

  • Eduline

A pedagógus cikkét azzal indítja, hogy a szülők folyamatosan ki vannak téve a maguk és mások kétségeinek: vajon elég jó szülők-e? Fel tudják venni a versenyt a szomszéd gyerekkel? Elég modernek vagy éppen elég konzervatívak-e? Vajon együttérző legyen a gyerek, vagy inkább énérvényesítő? Mikor bátorítsuk kitartásra, és mikor engedjük, hogy abbahagyjon valamit? Hol van a határa az engedelmességre nevelésnek és a szabad döntés lehetőségnek? „Pszichológusaink azt mondják, a gyereknevelés az egyik olyan terület, ahol a legtöbb elvárást, szorongást, bizonytalanságot és megfelelési kényszert tapasztalják” – írja a középiskolai tanár.

Aki felteszi a kérdést: ha abban nagyjából egyetért a társadalom, hogy jó szülőnek nehéz lenni, akkor a gyerekek legfontosabb éveiben szintén főszerepet játszó tanárokhoz miért állunk másképp? „Vajon miért szereti a közgondolkodás a tanárokat általánosítva támadni, bántani, szidni, kritizálni, alábecsülni, vagy ami még megalázóbb, egyszerűen lesajnálni. Honnan ez az arrogancia, felülről beszélés, ítélkezés, a tanári hozzáértés, jó szándék és elkötelezettség nagyon gyakori megkérdőjelezése?” – teszi fel a kérdést Csákány Ágnes.

„Gyerekeink többsége egy agyonbélelt, túlgondoskodó, túlaggódó, túlféltő családi közegből érkezik az iskolába, ahol nagyon érzékenyen vagy nagyon öntudatosan ugyanazt a figyelemmennyiséget vindikálja magának, amit otthon kap. Nem a gyerek a hibás ezért az abszurd elvárásért, ők belenőttek egy általunk, felnőttek által megteremtett világba. De eszébe jutott már valaha is egy szülőnek, hogy iskolagyáraink átlag 600 gyereke minden érzelmi rezdülésének megfelelni a lehetetlen kategória a mai oktatási számadataink, mint egy tanárra jutó gyereklétszám, óraszám és tananyagmennyiség tükrében?” – írja.

A teljes cikk hosszú, de érdemes elolvasni – a folytatást itt találjátok.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.