Vajon rendben van-e, hogy a tanárokon kérik számon a szülők a gyerekek tanulási motivációjának hiányát, holott egy komplett világ küzd a tudás mint érték megkérdőjelezésével? Egészséges-e az a köztudatban élő gondolat, hogy a tanár egy lógós semmirekellő, mert nyári, őszi, tavaszi és téli szünete van? Ilyen kérdéseket tesz fel Csákány Ágnes középiskolai tanár a Taní-tani Online-on megjelent írásában.
A pedagógus cikkét azzal indítja, hogy a szülők folyamatosan ki vannak téve a maguk és mások kétségeinek: vajon elég jó szülők-e? Fel tudják venni a versenyt a szomszéd gyerekkel? Elég modernek vagy éppen elég konzervatívak-e? Vajon együttérző legyen a gyerek, vagy inkább énérvényesítő? Mikor bátorítsuk kitartásra, és mikor engedjük, hogy abbahagyjon valamit? Hol van a határa az engedelmességre nevelésnek és a szabad döntés lehetőségnek? „Pszichológusaink azt mondják, a gyereknevelés az egyik olyan terület, ahol a legtöbb elvárást, szorongást, bizonytalanságot és megfelelési kényszert tapasztalják” – írja a középiskolai tanár.
Aki felteszi a kérdést: ha abban nagyjából egyetért a társadalom, hogy jó szülőnek nehéz lenni, akkor a gyerekek legfontosabb éveiben szintén főszerepet játszó tanárokhoz miért állunk másképp? „Vajon miért szereti a közgondolkodás a tanárokat általánosítva támadni, bántani, szidni, kritizálni, alábecsülni, vagy ami még megalázóbb, egyszerűen lesajnálni. Honnan ez az arrogancia, felülről beszélés, ítélkezés, a tanári hozzáértés, jó szándék és elkötelezettség nagyon gyakori megkérdőjelezése?” – teszi fel a kérdést Csákány Ágnes.
„Gyerekeink többsége egy agyonbélelt, túlgondoskodó, túlaggódó, túlféltő családi közegből érkezik az iskolába, ahol nagyon érzékenyen vagy nagyon öntudatosan ugyanazt a figyelemmennyiséget vindikálja magának, amit otthon kap. Nem a gyerek a hibás ezért az abszurd elvárásért, ők belenőttek egy általunk, felnőttek által megteremtett világba. De eszébe jutott már valaha is egy szülőnek, hogy iskolagyáraink átlag 600 gyereke minden érzelmi rezdülésének megfelelni a lehetetlen kategória a mai oktatási számadataink, mint egy tanárra jutó gyereklétszám, óraszám és tananyagmennyiség tükrében?” – írja.
A teljes cikk hosszú, de érdemes elolvasni – a folytatást itt találjátok.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
