Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Rengeteg gyereket érnek sérelmek, de az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántják őket.
Nemrég az Eduline is beszámolt arról, hogy egy 15 éves kerekesszékes fiút megvert az osztálytársa egy pécsi középiskolában. Sajnos a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek bántalmazása egyáltalán nem ritka, sőt egy 2017-es, a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készített kutatás szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak - írja a 444.hu
Egy nemzetközi felmérés is ezt támasztotta alá, hozzátéve, hogy a mentális fogyatékossággal élők még sebezhetőbbek, világszinten a bántalmazások 24 százaléka őket érinti. A bántalmazás történhet az intézmény alkalmazottainak vagy a társak részéről, de a családon belüli erőszak sem ritka a fogyatékossággal élő gyerekekkel szemben.
A 444-nek több család is beszámolt az őket ért sérelmekről. Volt, akinek autista kisfiát egy magánóvodában az óvónő bántotta. Az édesanya kezdeményezésére az ombudsman is vizsgálatot indított, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság is feljelentést tett az óvoda és az óvónő ellen is. Konkrét következménye azonban a mai napig nem lett az esetnek.
Nem kell autistának vagy súlyosan fogyatékosnak lennie egy gyereknek ahhoz, hogy bántalmazás áldozata legyen. Egy másik édesanya arról mesélt a 444-nek, hogy diszkalkuliás, hatodik osztályos lányát rendszeresen alázta a matektanárja, holott papírja volt a diszkalkuliáról.
Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is rendszeresen nyújt jogsegélyt olyan esetekben, amikor valamilyen intézményi bántalmazás éri a fogyatékossággal élő embereket. De az eseteknek több oka is lehet, például,hogy ezeken a helyeken sokszor gyógypedagógiai szempontból képzetlen emberek dolgoznak, mert az intézmények többnyire kis településeken vannak, ahol szinte egyáltalán nincsenek képzett szakemberek. Vagy éppen nem fizetik meg a dolgozókat, ezért hamar kiégnek, a frusztrációjuk pedig könnyen az ellátottakon csattan - sorolja az oldal.
Boros Ilona szerint azonban az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántalmazás éri őket, a gondnokok pedig sok esetben hiába látják, nem tesznek ellene semmit.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).