Rengeteg gyereket érnek sérelmek, de az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántják őket.
Nemrég az Eduline is beszámolt arról, hogy egy 15 éves kerekesszékes fiút megvert az osztálytársa egy pécsi középiskolában. Sajnos a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek bántalmazása egyáltalán nem ritka, sőt egy 2017-es, a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készített kutatás szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak - írja a 444.hu
Egy nemzetközi felmérés is ezt támasztotta alá, hozzátéve, hogy a mentális fogyatékossággal élők még sebezhetőbbek, világszinten a bántalmazások 24 százaléka őket érinti. A bántalmazás történhet az intézmény alkalmazottainak vagy a társak részéről, de a családon belüli erőszak sem ritka a fogyatékossággal élő gyerekekkel szemben.
A 444-nek több család is beszámolt az őket ért sérelmekről. Volt, akinek autista kisfiát egy magánóvodában az óvónő bántotta. Az édesanya kezdeményezésére az ombudsman is vizsgálatot indított, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság is feljelentést tett az óvoda és az óvónő ellen is. Konkrét következménye azonban a mai napig nem lett az esetnek.
Nem kell autistának vagy súlyosan fogyatékosnak lennie egy gyereknek ahhoz, hogy bántalmazás áldozata legyen. Egy másik édesanya arról mesélt a 444-nek, hogy diszkalkuliás, hatodik osztályos lányát rendszeresen alázta a matektanárja, holott papírja volt a diszkalkuliáról.
Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is rendszeresen nyújt jogsegélyt olyan esetekben, amikor valamilyen intézményi bántalmazás éri a fogyatékossággal élő embereket. De az eseteknek több oka is lehet, például,hogy ezeken a helyeken sokszor gyógypedagógiai szempontból képzetlen emberek dolgoznak, mert az intézmények többnyire kis településeken vannak, ahol szinte egyáltalán nincsenek képzett szakemberek. Vagy éppen nem fizetik meg a dolgozókat, ezért hamar kiégnek, a frusztrációjuk pedig könnyen az ellátottakon csattan - sorolja az oldal.
Boros Ilona szerint azonban az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántalmazás éri őket, a gondnokok pedig sok esetben hiába látják, nem tesznek ellene semmit.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
