Ma folytatódnak, pontosabban elkezdődhetnek a sztrájkbizottsági egyeztetések a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég kezdett tárgyalásokba a két legnagyobb szakszervezettel a tanárok béremeléséről, azonban a legutóbbi egyeztetések félbeszakadtak. Ma újra próbát tesznek - az újabb sztrájktárgyalási forduló november 3-án, szerdán 14 órától lesz.
Október 13-án egyszer már tárgyalt a tárca a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottságával. Ez azonban végül eredmény nélkül zárult, a kormányt képviselő Kisfaludy László helyettes államtitkár olyan megbízólevelet mutatott be, amelyen csak a PDSZ neve szerepelt, a PSZ nem.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyesítette sztrájkbizottságát. Már 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt azt fel kellett függeszteniük. Bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelik. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
