A korábbi tervekkel ellentétben április 19-én csak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai nyitnak ki - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután. A szülők egy része alighanem örül a hírnek, sokan ugyanis félnek visszaengedni gyerekeiket a közösségbe, tartanak attól, hogy elkapják a vírust és hazaviszik azt a családba - ez derül ki azokból a levelekből és hozzászólásokból, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott. Mégis sokan fognak hétfőtől kockáztatni, mert már nem tudják megoldani az otthoni gyermekfelügyeletet.
Én nem szeretném engedni az iskolába a gyerekeket, de nem tudom, hogy ezt megtehetem-e. Semmivel nem jobb a helyzet, mint záráskor. Sőt...
– írta egyik olvasónk ahhoz a Facebook-posztunkhoz, ahol szavazásra buzdítottuk a szülőket az április 19-ei nyitásról. Arra voltunk kíváncsiak, vajon visszaengedik-e a gyerekeiket az iskolába/óvodába jövő héttől, vagy sem.
Ekkor még nem tudhattuk, hogy szerda délután Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti: hétfőn csak az óvodák és az alsó tagozatok nyílnak meg, a felső tagozatokon és a középiskolákban május 10-ig marad a digitális oktatás.
"Nem szívesen kockáztatom a családtagjaim életét"
A helyzet tehát változott - a felsősök az eredeti tervekkel ellentétben hétfőtől is otthonról tanulnak majd. A szülők nagy része alighanem örül a bejelentésnek, legalábbis a Facebook-posztunkra reagáló szülők döntő többsége azt írta: biztos, hogy nem engedi gyermekét iskolába vagy óvodába hétfőtől, mert nem szeretne kockáztatni. Nagyon sokan vannak olyanok is, akik még nem döntöttek arról, hétfő reggel útra kelnek-e, azoknak a száma viszont elenyésző, akik már alig várják a nyitást.
„A csúcson van a vírus, új mutánsokkal, ami már a gyerekeket is veszélyezteti. A védőoltás, amit maximum a nagyszülő és a szülő kapott meg eddig (de közülük sem mindenki, és a testvérek sem) nem véd meg 100%-osan, a mutánsoktól pedig kétlem, hogy ismerjük, mennyire. Ez így egy nagyon kockázatos dolog. Számomra erősen megkérdőjelezi minden eddigi intézkedés értelmét, és teljes vakrepülésnek látom. Nem szívesen kockáztatom ezzel a családtagjaim életét” – írta egy másik szülő, akinek a hozzászólásával többen is egyetértettek.
„Sem a gyerekek, sem a mi helyzetünk nem változott március 8. óta. Nem vagyunk beoltva, és a gyerekek sem védettek. A számok sem jobbak, sőt... A pedagógusok oltásának elrendelésével is elkéstek, ők sem védettek még” – vélekedett egy édesanya a jövő heti nyitásról.
Akik engedik a gyereküket, ők sem jó szívvel
Nem értek egyet a nyitással, de ha menni kell, akkor természetesen elengedem
– írta egy másik szülő. Nem ő volt az egyetlen hozzászóló, aki nem szívesen engedi a gyerekeit iskolába, de ha nyitnak az intézmények, akkor - úgy érzi - kénytelen lesz.
„Én vissza fogom engedni a fiamat, mert se anyagi, se szellemi kapacitásom nincs már az online oktatáshoz. Szerintem neki is nagyon fontos lenne a sulis közösség az életében, mind a tanulás, mind a játék terén” – mondta az Eduline-nak egy elsős diák édesanyja, aki ugyanakkor azt is hozzátette: ha anyagilag megengedhetné magának, ebben a tanévben már biztosan otthon tartaná a gyermekét. „Aki nem akarja, ne vigye, de tartsuk tiszteletben azokat a szülőket, akiknek nincs más választásuk” – fűzte hozzá az újranyitás elhalasztását szorgalmazó petíciókkal kapcsolatban.
Rengeteg hasonló kommentet kaptunk: a szülők többsége egyetért abban, hogy nem kellene kötelezővé tenni a bejárást. Így aki meg tudja oldani, otthon tarthatná a gyermekét, a többiek viszont mehetnének iskolába. Ezt azok a szülők is támogatnák, akiknek alsós és felsős, esetleg középiskolás gyermeke is van. "Alsós és felsős gyerekkel egy családban mennyivel vagyok előrébb?!" - írta egy szülő. Mások szerint "olyan sosincs, hogy mindenkinek jó legyen", beletörődnek bármilyen döntésbe.
Hogyan lehet igazolni az alsósok hiányzását?
A személyes oktatás alól csak komoly indokkal – krónikus betegség miatt – lehet felmentést kérni, mondta el korábban a Házi Gyermekorvosok Országos Szövetségének elnöke. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont ez alapos indokkal minden gyereknél járható út. A PSZ alelnöke azt nyilatkozta, a kérvényt a szülőknek az iskolába kell benyújtaniuk, az intézményeknek pedig nincs mérlegelési joguk ebben az esetben. Totyik Tamás szerint egyetlen dologra kell ügyelni: elegendő jegye legyen a gyerekeknek, hogy év végén le lehessen őket zárni.
Jogszabály szerint ugyanis az a tanuló, aki eléri a 250 óra hiányzást – és ebbe az igazolt is beleszámít – osztályozó vizsgát kénytelen tenni, ha a teljesítménye nem értékelhető érdemjegyekkel. Viszont az iskola meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy távoktatás esetén is meg legyen a megfelelő számú osztályzat, így elkerülhető az osztályozó vizsga.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, egy együttműködő iskola esetén van lehetőség arra is, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak, ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt. Erre utalt egyébként maga Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki azt mondta: „(…) ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
