Az összes iskolát bezárják Kanada legnépesebb tartományában

Ezt a rekordszámú koronavírus-fertőzött miatt látják szükségesnek.

  • Eduline/MTI

Bezárják a héten az összes iskolát Kanada legnépesebb tartományában, Ontarióban, és távoktatásra térnek át, mert rekordszámúra emelkedett a koronavírus-járvány fertőzöttjeinek száma - jelentette be Doug Ford, Ontario kormányfője hétfőn.

A 14,6 millió lakosú Ontarióban napi négyezer fölé emelkedett az új fertőzöttek száma, és növekedett a koronavírus variánsai miatt a kórházakban intenzív kezelésre szoruló betegeké is. Kanada legnépesebb városában, Torontóban már múlt hét szerda óta zárva vannak az iskolák.

Mindeközben Bulgáriában hétfőtől újraindult az élet az iskolákban. "A harmadik hullám végének első jeleit láthatjuk" - hangoztatta múlt héten Kosztadin Angelov egészségügyi miniszter, aki azt is hozzátette: a tantermi oktatás különleges óvintézkedések bevezetésével jár majd, hogy elkerülhessék a zsúfoltságot a tantermekben.

Szlovéniában szintén tegnaptól nyitottak újra az iskolák. A diákok a húsvéti időszakra elrendelt lezárásokat megelőző modell szerint, elsőtől nyolcadik osztályig tantermi oktatásban, a középiskolások pedig felváltva, egyik héten hagyományos, a másik héten online oktatásban részesülnek. A maszkviselés továbbra is kötelező ötödik osztálytól felfelé. Az alsó tagozaton és az óvodákban csak a tantermen kívül, közös helyiségekben kell hordani. Szintén tegnaptól a montenegrói érettségizők is visszaülhettek az iskolapadokba.

Itthon a tervek szerint jövő hétfőtől indul a lazítás

Áprlisi 19-től nyitnak újra az iskolák és az óvodák, majd május 10-től a középiskolák. A döntéssel azonban több szakszervezet, diák és szülő sem ért egyet. Egy friss felmérés szerint a szülők háromnegyede nem tartja biztonságosnak az iskolák újranyitását. Ezt Boldogkői Zsolt virológus is így gondolja. A szakember szerint már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten, de a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna.

Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki várja a jövő heti nyitást. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik, ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák. Szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.