Montenegróban az érettségiző diákok mától visszaülhettek az iskolapadba

A járványügyi helyzet nem indokolja a vizsgák elhalasztását.

  • Eduline/MTI

Hétfőtől újra tantermi oktatást vezetnek be az érettségiző diákok számára Montenegróban - közölte a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb.

A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) híradójának beszámolója szerint az érettségi előtt álló diákok számára nagyon fontos, hogy felkészüljenek a vizsgára, és minden szükséges támogatást megkapjanak, a járványügyi helyzet ugyanis nem indokolja az érettségik elhalasztását.

Mától Bulgária is tovább lazít, itt is újraindul az élet az iskolákban. "A harmadik hullám végének első jeleit láthatjuk" - hangoztatta múlt héten Kosztadin Angelov egészségügyi miniszter, aki azt is hozzátette: a tantermi oktatás különleges óvintézkedések bevezetésével jár majd, hogy elkerülhessék a zsúfoltságot a tantermekben.

Szlovéniában szintén most hétfőtől nyitnak újra az iskolák. A diákok a húsvéti időszakra elrendelt lezárásokat megelőző modell szerint, elsőtől nyolcadik osztályig tantermi oktatásban, a középiskolások pedig felváltva, egyik héten hagyományos, a másik héten online oktatásban részesülnek. A maszkviselés továbbra is kötelező lesz ötödik osztálytól felfelé. Az alsó tagozaton és az óvodákban csak a tantermen kívül, közös helyiségekben kell hordani.

Mi lesz az idei érettségikkel?

Több európai országban törölték az idei érettségit a koronavírus-járvány miatt, máshol megtartják ugyan a középiskolai záróvizsgákat, de a diákok kapnak majd némi könnyítést. Van, ahol online írásbeliket és szóbeliket tehetnek a végzősök, máshol pedig abban reménykednek, hogy május végére, június elejére csitul majd a járvány, így hagyományos formában lehet majd megszervezni az érettségi vizsgákat. A külföldi körképünket itt találjátok.

Mindeközben pénteken itthon is kiderült, mi lesz az idei érettségik sorsa: néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli érettségik lesznek. Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a 2021-es érettségikre, itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.