A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik. Ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák, mert szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.
Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom szóvivője korábban azt mondta, hogy a pénteki döntésért - miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik, a középiskolákban pedig nem április 19-én, hanem május 10-én indul a jelenléti oktatás - nagyon hálásak, úgy vélik, hogy a szóbelik eltörlésével az egyik legfontosabb követelésük megvalósult, de összességében félsikernek tekintik a miniszterelnöki intézkedést - írta az ATV.
„Itt nem állhatunk meg, örülünk, amit elértünk, de a középiskolásoknak és a szülőknek ki kell állniuk az általános iskolások mellett. A politikusok a közhangulatra figyelnek, ezért volt fontos, hogy sokan kiálltak a múlt heti petíciójuk mellett” – fogalmazott Schermann Fruzsina.
Az ADOM múlt héten indította el a "Nem megyünk suliba április 19-től" elnevezésű mozgalmat, amelyhez Facebook-esemény is készült. A diákok a szóbeli érettségik eltörlésén, illetve a középiskolák újranyitásának elhalasztásán túl azt kérik a kormánytól, a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül azt is kérik, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
