ADOM Diákmozgalom: az általános iskolák se nyissanak ki április 19-én

A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik. Ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák, mert szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.

  • Eduline

Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom szóvivője korábban azt mondta, hogy a pénteki döntésért - miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik, a középiskolákban pedig nem április 19-én, hanem május 10-én indul a jelenléti oktatás - nagyon hálásak, úgy vélik, hogy a szóbelik eltörlésével az egyik legfontosabb követelésük megvalósult, de összességében félsikernek tekintik a miniszterelnöki intézkedést - írta az ATV.

„Itt nem állhatunk meg, örülünk, amit elértünk, de a középiskolásoknak és a szülőknek ki kell állniuk az általános iskolások mellett. A politikusok a közhangulatra figyelnek, ezért volt fontos, hogy sokan kiálltak a múlt heti petíciójuk mellett” – fogalmazott Schermann Fruzsina.

Az ADOM múlt héten indította el a "Nem megyünk suliba április 19-től" elnevezésű mozgalmat, amelyhez Facebook-esemény is készült. A diákok a szóbeli érettségik eltörlésén, illetve a középiskolák újranyitásának elhalasztásán túl azt kérik a kormánytól, a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül azt is kérik, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.