Boldogkői Zsolt az április 19-ei nyitást túl korainak tartja, ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy ezt gondolják át.
Az iskolák és az óvodák április 19-ei nyitása kritikus pont - mondta az RTL Híradónak Boldogkői Zsolt virológus. A szakember szerint már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten, de a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna.
Mindezt azért gondolja így, mert szerinte pontosan ez a korosztály az, aki a legkevésbé képes a távolságtartásra, ami kedvez a vírus terjedésének. A brit mutáció pedig a gyerekekre is nagyobb veszélyt jelent - tette hozzá.
A szakember azt is kihangsúlyozta, a védettség kialakulásához az oltás után több hétnek el kell telnie, ráadásul ezt a második oltástól kell számítani. Április 19-ig viszont a regisztrált iskolai és óvodai dolgozók csak az első oltáson lesznek túl.
Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki ért egyet a két héten belüli nyitással. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. Sok érettségiző ráadásul attól is tart, hogy április utolsó két hetében fertőződhetnek meg az iskolában, ami miatt a vizsgákon se tudnak majd részt venni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
