Egy gimnázium 74 tanára és dolgozója állt ki az iskolanyitás miatt aggódó kollégáik mellett

Bár a középiskolás diákok és tanárok május 10-ig még otthonról vesznek részt az oktatásban, az általános iskolásoknak és az óvodásoknak hétfőtől már nyitnak az intézmények.

  • Tóth Alexandra

"Mi, a Kőbányai Szent László Gimnázium alulírott tanárai, dolgozói egyetértünk azokkal a bölcsődei, óvodai és általános iskolai dolgozókkal, akik aggályukat fejezik ki a nevelési és oktatási intézmények április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Osztjuk az egészségügyi szakemberek és érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy ezeket az intézményeket csak akkor szabadna kinyitni, amikor ezt a járványügyi adatok – napi fertőzések, halálozások száma – igazolják. Véleményünk szerint jelen helyzetben ezen intézmények nyitása nemcsak az ott dolgozók és a gyerekek egészségi állapotát veszélyezteti, hanem minden Magyarországon élő embertársunkét is" - írja nyílt levelében az intézmény 74 tanára és dolgozója.

Az aláírókhoz egyénileg vagy csoportosan is lehet csatlakozni.

Ahogyan arról már többször is beszámoltunk, a középiskolákban május 10-ig marad a távoktatás, amit Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken azzal indokolt, feleslegesnek tartják az érettségik előtt pár napra kinyitni az intézményeket. Az általános iskolákban és az óvodákban viszont a tervek szerint már jövő héten újraindul a személyes oktatás.

Több szakszervezet, diák és szülő azonban túl korainak és elhamarkodottnak tartja az április 19-ei nyitást. A Szülői Hang úgy véli, „most az elsődleges feladat nem a tananyag, hanem az élet védelme”. Mint írják, várják a nyitást, de nem bármi áron. A Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért közösség online felméréséből kiderült, összességében a szülők 76,3%-a inkább nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását. De ezzel a tanárok is egyetértenek, a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont közös felmérése ugyanis rávilágított, hogy mindössze a tanárok 7 százaléka tartja jó ötletnek a jövő heti nyitást. Ennek ellenére 54 százalékuk visszamegy, ha muszáj, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be.

Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki várja a jövő heti nyitást. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik, ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák. Szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.