A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a középiskolák május 10-ei nyitását, ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy az általános iskolák és óvodák jövő heti nyitása túl korai, elhamarkodott és veszélyes. A 21 Kutatóközponttal készített felmérésük alapján ezzel a tanárok is egyetértenek.
A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszamenni április 19-én a tantermi oktatásba
- derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit kedden egy sajtótájékoztató keretében ismertették.
Az április 5-11. között készített felmérésből, - amelyre közel tízezren válaszoltak - kiderül, hogy csupán a tanárok 7 százaléka szeretne visszamenni jövő héttől az iskolákba, de 54 százalék visszamegy, ha nyitnak, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be. A tanárok 18 százaléka a munkaformát és nem a munkát tagadja meg, azaz továbbra is tanítanának, de online.
A felmérés rávilágított arra, hogy a gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol jobban működik a digitális oktatás, ott nagyobb arányban folytatnák továbbra is ezt az oktatási formát.
Felmérték azt is, milyen a pedagógusok biztonságérzete az április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Az derült ki, hogy bár a tanárok magukat is féltik, de leginkább a diákjaikat nem éreznék biztonságban. A PSZ és a 21 Kutatóközpont szerint ennek az lehet az oka, hogy a diákok még nem kaphatnak oltást, illetve jelenleg a körükben is súlyosabb következményei lehetnek a járványnak, mint a korábbi hullámokban. A válaszokból kiderült, hogy az oltással együtt nő a saját biztonságérzet, ez pedig kedvezően hat arra a számra is, hogy a pedagógusok vissza szeretnének-e térni a jelenléti oktatásba még ebben a tanévben, vagy sem.
A későbbi nyitással kapcsolatban is megoszlottak a vélemények. A tanárok leginkább abban értenek egyet, hogy a járványügyi helyzetet kellene figyelembe venni. Összességében tehát a jövő hétfőre beharangozott nyitást tartják korainak, attól nem zárkóznának el, ha a járványügyi helyzet és az oltás függvényében nyitnának újra az intézmények. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is elmondta, az adatok után tárgyalást kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
