A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a középiskolák május 10-ei nyitását, ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy az általános iskolák és óvodák jövő heti nyitása túl korai, elhamarkodott és veszélyes. A 21 Kutatóközponttal készített felmérésük alapján ezzel a tanárok is egyetértenek.
A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszamenni április 19-én a tantermi oktatásba
- derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit kedden egy sajtótájékoztató keretében ismertették.
Az április 5-11. között készített felmérésből, - amelyre közel tízezren válaszoltak - kiderül, hogy csupán a tanárok 7 százaléka szeretne visszamenni jövő héttől az iskolákba, de 54 százalék visszamegy, ha nyitnak, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be. A tanárok 18 százaléka a munkaformát és nem a munkát tagadja meg, azaz továbbra is tanítanának, de online.
A felmérés rávilágított arra, hogy a gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol jobban működik a digitális oktatás, ott nagyobb arányban folytatnák továbbra is ezt az oktatási formát.
Felmérték azt is, milyen a pedagógusok biztonságérzete az április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Az derült ki, hogy bár a tanárok magukat is féltik, de leginkább a diákjaikat nem éreznék biztonságban. A PSZ és a 21 Kutatóközpont szerint ennek az lehet az oka, hogy a diákok még nem kaphatnak oltást, illetve jelenleg a körükben is súlyosabb következményei lehetnek a járványnak, mint a korábbi hullámokban. A válaszokból kiderült, hogy az oltással együtt nő a saját biztonságérzet, ez pedig kedvezően hat arra a számra is, hogy a pedagógusok vissza szeretnének-e térni a jelenléti oktatásba még ebben a tanévben, vagy sem.
A későbbi nyitással kapcsolatban is megoszlottak a vélemények. A tanárok leginkább abban értenek egyet, hogy a járványügyi helyzetet kellene figyelembe venni. Összességében tehát a jövő hétfőre beharangozott nyitást tartják korainak, attól nem zárkóznának el, ha a járványügyi helyzet és az oltás függvényében nyitnának újra az intézmények. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is elmondta, az adatok után tárgyalást kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.