A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a középiskolák május 10-ei nyitását, ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy az általános iskolák és óvodák jövő heti nyitása túl korai, elhamarkodott és veszélyes. A 21 Kutatóközponttal készített felmérésük alapján ezzel a tanárok is egyetértenek.
A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszamenni április 19-én a tantermi oktatásba
- derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amelynek eredményeit kedden egy sajtótájékoztató keretében ismertették.
Az április 5-11. között készített felmérésből, - amelyre közel tízezren válaszoltak - kiderül, hogy csupán a tanárok 7 százaléka szeretne visszamenni jövő héttől az iskolákba, de 54 százalék visszamegy, ha nyitnak, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be. A tanárok 18 százaléka a munkaformát és nem a munkát tagadja meg, azaz továbbra is tanítanának, de online.
A felmérés rávilágított arra, hogy a gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol jobban működik a digitális oktatás, ott nagyobb arányban folytatnák továbbra is ezt az oktatási formát.
Felmérték azt is, milyen a pedagógusok biztonságérzete az április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Az derült ki, hogy bár a tanárok magukat is féltik, de leginkább a diákjaikat nem éreznék biztonságban. A PSZ és a 21 Kutatóközpont szerint ennek az lehet az oka, hogy a diákok még nem kaphatnak oltást, illetve jelenleg a körükben is súlyosabb következményei lehetnek a járványnak, mint a korábbi hullámokban. A válaszokból kiderült, hogy az oltással együtt nő a saját biztonságérzet, ez pedig kedvezően hat arra a számra is, hogy a pedagógusok vissza szeretnének-e térni a jelenléti oktatásba még ebben a tanévben, vagy sem.
A későbbi nyitással kapcsolatban is megoszlottak a vélemények. A tanárok leginkább abban értenek egyet, hogy a járványügyi helyzetet kellene figyelembe venni. Összességében tehát a jövő hétfőre beharangozott nyitást tartják korainak, attól nem zárkóznának el, ha a járványügyi helyzet és az oltás függvényében nyitnának újra az intézmények. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt is elmondta, az adatok után tárgyalást kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
