A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok 5-8. évfolyamai is visszatérnek az iskolákba hétfőtől

A jelenlegi tervek szerint rájuk is azok a szabályok vonatkoznak, mint az általános iskolásokra.

  • Eduline

A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamai a jelenlegi tervek szerint az általános iskolásokkal együtt térnek vissza a jelenléti munkarendhez, ahogy az már a döntés bejelentésekor is elhangzott

– közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a 24.hu megkeresésére, miután a lap arról érdeklődött, a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok 9. osztály alatti évfolyamai visszatérnek-e a tantermekbe április 19-én.

A tárca Maruzsa Zoltán pénteki nyilatkozatára hivatkozott, ám ebben a köznevelésért felelős államtitkár általánosságban csak annyit mondott el, "a 9-12. évfolyamokon csak május 10-én áll vissza a jelenléti oktatás, az 1-8. évfolyamokon és az óvodákban azonban már április 19-én".

Az újranyitással kapcsolatban egyébként többen nem értenek egyet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) bár a középiskolák megnyitásának elhalasztását eredményként értékeli, ám továbbra is követelik valamennyi köznevelési intézmény zárva tartását és a digitális munkarend fenntartását, valamint annak bevezetését az óvodákban is. Boldogkői Zsolt virológus is túl korainak tartja az április 19-ei nyitást. A szakember szerint már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten, de a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna.

Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki várja a jövő heti nyitást. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik, ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák. Szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.