Több országban is újraindul az élet az iskolákban

Németországban már el is kezdődött a tantermi oktatás, Angliában pedig március elején ülhetnek majd vissza a diákok a padokba.

  • Eduline/MTI

Angliában tartják magukat a január végén bejelentett tervhez, miszerint március 8-án indulhat újra az élet az iskolákban. A részvétel kötelező lesz és aki ennek nem tesz eleget, büntetést is kaphat - számolt be róla a BBC.  

Szabályok természetesen itt is lesznek: tömegesen és rendszeresen fogják tesztelni a középiskolásokat és az egyetemistákat. A középiskolások körében három iskolai, illetve egy otthoni teszt után várhatóan a szülők fogják elvégezni heti kétszer az otthoni teszteket. Ezek önkéntesek és bizalmon alapulóak lesznek. Az általános iskolásoknál egyelőre nem terveznek tömeges tesztelést. A szűrésen kívül a nagyobbaknak az arcmaszk használata is több helyen kötelező lesz.

Az Egyesült Királyság tagországai közül Skóciában az általános iskolások, valamint néhány végzős középiskolás évfolyam már visszatérhetett az iskolákba, de a tömeges nyitásokról még nem döntöttek. Walesben a fiatalabb általános iskolások hétfőtől már személyes oktatásban vesznek részt, a nagyobb általános iskolások a tervek szerint csak március 15-től ülhetnek vissza a padokba. Észak-Írországban a kisebbek szintén március 8-án találkozhatnak majd először személyesen.

Mindeközben több mint két hónap járványügyi kényszerszünet után hétfőtől Németország nagy részén már vissza is térhettek a gyerekek az óvodákba és az általános iskolákba. Az ország 16 tartománya közül 10-ben indították újra az oktatást, viszont maga a kivitelezés területenként eltérő. Egyes tartományokban hibrid oktatást vezettek be, azaz keverik a távoktatást a hagyományos oktatással, máshol csak lehetőség, és nem kötelezettség megjelenni az iskolai tanórákon. Ugyanakkor számos közös elem is van, köztük az állandó maszkviselés szabálya.

A berlini vezetés üdvözölte, hogy a legtöbb helyen fokozatosan újraindítják a közoktatást. A tanárok és a diákok személyes jelenlétére épülő oktatást nem lehet kiváltani más módszerrel, a gyerekeknek pedig szükségük van kortárs közösségre, különösen a legkisebbeknek - nyilatkozott Anja Karliczek szövetségi oktatási és kutatási miniszter.

A szövetségi kormány igyekszik hozzájárulni a rendszer fenntartható működéséhez. Így már hétfőn elkezdik az egyeztetést arról, hogy előrébb sorolják-e a nevelőket és a tanárokat az oltási kampány végrehajtását szabályozó elsőbbségi listán a harmadikból a második csoportba - jelentette be Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter.

Mi a helyzet itthon?

Az már január végén kiderült, hogy március 1-ig biztosan maradnak a járványügyi korlátozások, így középiskolától felfelé az online oktatás is. Azzal kapcsolatban, hogy az érettségizők és tanáraik visszatérhetnek-e az iskolákba Gulyás Gergely akkor azt mondta, március 1-ig nem változnak a szabályok, de azt remélik, hogy még a vizsgák előtt tudnak változtatni ezeken. Ez azt jelenti, hogy az iskolák két hónappal az érettségik előtt még mindig csak kiscsoportos felkészítőket tarthatnak személyesen.

Mindez persze tovább növeli a tanárok óraszámát, pedig a digitális munkarend már önmagában többletmunkát jelent, például az írásbeli munkák egyéni értékelése miatt. „Ezt a többletterhet tanáraink a diákok sikeres felkészítése érdekében vállalják” – szögezte le korábban Pásztor Attila, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. Arról, milyen kényszermegoldással igyekeznek felkészíteni a tanárok a Covid-évfolyamot, itt írtunk korábban.

Az általános iskolákban és az óvodákban sem egyszerű, hétfőre ugyanis ismét megugrott azoknak az intézményeknek a száma, ahol rendkívüli szünetet rendeltek el, vagy átmenetileg digitális oktatást vezettek be.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.