Hétfőtől újabb országban kezdenek el visszaállni a tantermi oktatásra

Január 18-tól, elsőtől tizenegyedikig visszatérhetnek a rendes oktatáshoz a tanulók a moszkvai iskolákban - közölte csütörtökön Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere.

  • Eduline/MTI

Szobjanyin leszögezte, hogy az osztályok már egyetlen fertőzés esetén is vissza fognak térni a távoktatáshoz. A felsőoktatási intézmények, amelyek nem tartanak tanítási szünetet, továbbra is ilyen munkarendben dolgoznak.

Szergej Kravcov oktatásügyi miniszter a szovjet-orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a téli szünet után az orosz régiók túlnyomó többsége visszatért a rendes oktatáshoz.

Ahogy azt korábban már megírtuk, január 18-tól Lengyelországban és Szerbiában is megkezdődik a hagyományos oktatás. Ausztriában viszont a tervezettnél egy héttel később, január 25-én térhetnek vissza a diákok az iskolapadokba.

Mi a helyzet itthon?

Mindeközben Magyarországon február elsejéig meghosszabították a rendkívüli intézkedéseket, ennek értelmében január 31-ig biztos, hogy marad a digitális oktatás a középiskolákban. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azonban korábban elmondta, hogy az iskolákba indokolt esetben - például felzárkóztatás miatt - ahogyan eddig, úgy továbbra is be lehet menni. Ez főleg a közelgő félévzárás miatt lehet fontos a diákoknak és a tanároknak. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.