Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Már csak tíz nap van hátra a középiskolai felvételiig, ezért most minden fontos infót összegyűjtöttünk, amit érdemes tudnotok az írásbelikkel kapcsolatban.
A legfontosabb kérdés: pontosan mikor lesznek a vizsgák?
A középiskolai felvételiket január 23-án, 10 órától tartják. Ekkor országosan mintegy 75 ezer tanuló fog résztvenni a vizsgákon, amelyeket az eddigieknél jóval több, 535 helyszínen szerveznek meg, annak érdekében, hogy a tantermenkénti tízfős beosztást megvalósíthassák - mondta el Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.
Lesz pótló időpont?
Igen, sőt a hagyományos pótló időpont (január 28.) mellett egy második pótnapot (február 5.) is beillesztettek, hogy azok is megírhassák a felvételit, akik az első időpontban betegek vagy karanténkötelezettek voltak. Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a második pótnapra, itt írtunk korábban.
Mennyiben befolyásolja a koronavírus a felvételiket?
Bár még a hónap végéig marad a távoktatás a középiskolákban, ez nem befolyásolja a középiskolai felvételiket. A vizsgákon 2020-as érettségik alatt már bevezetett rendszer él majd most is. Ennek értelmében minden vizsgahelyszínen biztosítani kell kézfertőtlenítőt, egy-egy teremben maximum 10 fő lehet a minimum 1,5 m távolság betartásával. A maszk viselése az írásbeli vizsga alatt a felügyelő tanároknak kötelező, a vizsgázóknak pedig ajánlott, de nem kötelező. Fontos az is, hogy a jelenlegi szabályok szerint szülő, kísérő nem léphet be az iskolákba, csak az igazgatók előzetes engedélyével, illetve kifejezetten szülőknek szervezett programok esetében.
Maruzsa Zoltán a keddi sajtótájékoztatón azt is kiemelte: itt a felkészüléssel sem lehet probléma, mert a 8. osztályosok jelenléti oktatásban vesznek részt.
Hogyan fognak kinézni a vizsgák?
A felvételi vizsgák magyarból és matekból is 45-45 percesek lesznek. Ezalatt mindkét tárgyból 10-10 feladatot kell megoldanotok, 50-50 pontért. A dolgozatokat kék vagy fekete tollal kell megírnotok, a rajzokat viszont készíthetitek ceruzával. A magyar nyelvi feladatlapokról bővebben itt, a matek írásbeliről pedig itt olvashattok.
Milyen segédeszközöket használhattok az írásbeliken?
A magyar feladatsor megoldásához semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matekhoz pedig csak rajzeszközöket - vonalzót, körzőt, szögmérőt - vehettek elő, más segédeszközt (pl. zsebszámológépet) nem.
Megnyugtatna benneteket egy tanár véleménye és tanácsai?
Mi ebben is segítünk. Mivel az utóbbi hónapokat leginkább a káosz szóval lehetne jellemezni a koronavírus miatt, - azt pedig nem szerettük volna, ha még a középiskolai felvételinek is hasonló érzésekkel vágnátok neki, - ezért Szabó Rolanddal, a Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanárával beszélgettünk arról, mi lesz a feladatsorban és hogyan érdemes a hátralévő időben készülni, hogy élesben minden a lehető legjobban menjen. Cikksorozatunk első részét itt olvashatjátok el.
A 2021-es középiskolai felvételivel kapcsolatban itt találjátok a legfrissebb híreket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).