Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Kevesebb, mint két hét múlva lesz a 2021-es középiskolai felvételi. Jó hír, hogy addig még van egy kis időtök a gyakorlásra. Cikksorozatunk első részében Szabó Roland magyartanárral beszélgettünk, és a feladatsorral kapcsolatban gyűjtöttünk össze nagyon fontos szabályokat és típushibákat.
Bár még a hónap végéig marad a távoktatás a középiskolákban, ez nem befolyásolja a a kevesebb, mint két hét múlva esedékes középiskolai felvételiket. Mivel azonban az elmúlt pár hónapot sok helyen a káosz jellemezte, úgy döntöttünk, egy kicsit segítünk a középiskolába készülőknek és Szabó Rolanddal, a Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanárával beszélgettünk arról, mi lesz a feladatsorban és hogyan érdemes a hátralévő időben készülni, hogy élesben minden a lehető legjobban menjen.
Eduline: Az érettségivel szemben, ahol a középszintű vizsga nagy része egy szövegértési feladat, a nyolcadikos felvételizőknek a szövegértés mellett nyelvtani feladataik is vannak szép számban. Van bármilyen különleges módszer arra, hogy a felvételizők teljesen fel tudjanak készülni?
Szabó Roland: A középiskolai felvételiben a Nemzeti Alaptanterv által javasolt ismereteket kérik számon. Az irodalmi tudás nem jelenik meg a felvételin, így legfőképp a magyar nyelvi órák feladata a felvételizők felkészítése. A nyelvtani ismeretek jelentősebb mértékben jelennek meg a felvételin a nyolcosztályosoknál, a hatosztályos képzésre felvételizők esetében ugyan kisebb a számonkért nyelvtani rész, de a vizsgapontszámok arányában megegyeznek a nyolcadikossal. A felkészülésre különleges módszer nincs, csak bevált, viszonylag hagyományos módszerek.
Az általános iskola magyar nyelvi oktatása tulajdonképpen erre a megmérettetésre koncentrál. Emellett a gimnáziumok többsége tehetséggondozó szakköröket is tart – jelen esetben online –, én is tartok három ilyen felkészítő kurzust. Az online felkészítők foglalkozások célja más nem lehet, mint a felvételi típusú feladatok sokaságának gyakorlása, valamint a hiányosságok tanári magyarázat mentén történő pótlása. A tehetséggondozó szakköröket azért is emelném ki a felkészülés kapcsán, mivel ezek a foglalkozások csak a típusfeladatokra koncentrálnak, így nagy előny ez azoknak a gyerekeknek, akik a típusfeladatokkal tisztában vannak.
E.: Milyen témaköröket és típusfeladatokat kell átnézni?
Sz.R.: A felvételi feladatsor abszolút felbontható csakúgy témakörökre, mint típusfeladatokra is. Ezeknek az ismerete már fél siker a felvételin, ugyanis biztonságérzetet ad a felvételizőknek. A leggyakoribb témakörök a következők: grammatikai (nyelvtani) ismeretek, stilisztikai ismeretek, nyelvi frazémák (állandósult szókapcsolatok) és szólások, közmondások, nyelvi kommunikációs alapvetések, helyesírás és nyelvhelyesség.
A típusfeladatokat négy nagy részegységre lehet bontani: nyelvi fejtörő (szavak, kifejezések kitalálása információk alapján); a konkrét nyelvtani, stilisztikai, nyelvhelyességi ismereteket számonkérő, rövid választ igénylő feladatok; a szövegértés s nem utolsó sorban a szövegalkotás (fogalmazás). Tapasztalataim szerint a nyelvi-logikai feladatoknál – szókirakók, nyelvi fejtörők – viszonylag több a hibapont, ugyanakkor nagyobb a hibázási lehetőség a mondatrészekkel kapcsolatos feladatoknál, a szólások és közmondások kérdésénél is.
A hibákat folyamatos gyakorlással lehet minimalizálni. Az állandóan visszatérő típushibák a gyakorlás hiányából adódnak főképp.
Íme néhány jótanács a fogalmazások kapcsán, amik a típushibák kivédést célozzák: a külalak fontos szempont, így, ha javításra kerül sor a szövegben, akkor egy vízszintes vonallal kell áthúzni a hibás részt; a témától semmiképp ne térjünk el; az igekötők helyesírásával legyünk tisztában; kerüljük a gyakori szóismétléseket valamint indokolatlanul ne kezdjünk kötőszóval mondatokat. A felsoroltaknál lényegesen többször azonban a következő nyelvi problémával szembesülünk: a tegeződéssel. Tehát ne fogalmazzunk egyes szám második személyű megszólításokban (például hibás megfogalmazás: „Ha ügyes vagy és felkészült, akkor neked is sikerülhet...”, helyette fogalmazzunk tárgyilagosabban: „Aki ügyes és felkészült, annak sikerülhet”).

E.: 45 perc 10 feladatra, köztük egy szövegértésre és egy fogalmazásra, amire a feladatsor szerint is 10-15 perc kell legalább. Hogyan lehet jól beosztani az időt?
Sz.R.: A javaslatom a következő szokott lenni: a legtöbb időt a legtöbb pontot hozó feladatokra érdemes szánni, tehát a kérdésedben is említett szövegértési feladatra és a fogalmazásra. Ebből adódón az egy-egy pontot jelentő feladatok fölött nem érdemes sokat időzni, amennyiben problematikus a megválaszolásuk, érdemes továbblépni, s majd a végén visszatérni.
E: Az érettségin mindig elhangzik a szezon előtt, hogy ez egy könnyű vagy egy nehéz év lesz. A középiskolai felvételi milyen év lesz?
Sz.R.: Jóslatokba nem szerencsés bocsátkozni, egy kijelentés erejéig azonban mégis élek a jóslás lehetőségével: a feladatsorok kiegyensúlyozott, megszokott és megtanulható metódust követnek, így módszertani szempontból sem várható a szokványosnál másabb.
E.: 2020-ban nagyon sok minden változott, ami a központi vizsgákat érintette, vajon a plusz egy pótvizsgaidőponton kívül változik valamiben a 2021-es központi felvételi?
Sz.R.: Nem gondolom, hogy bármiféle változásra számítani lehet, esetleg egy hajszállal könnyebb feladatsorra, bár ennek a lényegisége elenyésző, hiszen a könnyű többeknek könnyű, a nehéz többeknek nehéz. Amennyiben bármiféle változásra kellene felkészülniük a felvételizőknek, arról már kormányzati közlemény útján tudomásunk lenne. A vírushelyzet tehát nem fogja befolyásolni a felvételi írásbeli vizsgák technikai lebonyolítását és a feladattípusokat sem. Változásokra a szóbeli fordulóknál lehet esetlegesen számítani, bár ezek nem központi szervezésűek és főképp a gimnáziumi felvételiket érintik. Előfordulhat, hogy a vírushelyzet súlyosságától a szóbeli fordulók elmaradnak vagy online kerülnek megrendezésre, de az is lehetséges, hogy a szokványos módon, a kiszemelt iskolában kerül rájuk sor személyesen, a megszokottak szerint.
E.: Még van egy kis idő a felkészülésre, van bármi titka az otthoni feladatmegoldásoknak? Hogyan lehet hatékony az otthoni felkészülés?
Sz.R.: Az otthoni felkészüléshez az Oktatási Hivatal honlapján közzétett korábbi feladatsorok megoldásait javaslom, majd azok ellenőrzését a megoldókulcs alapján. Előnyben vannak azok, akik sok szövegértési és szövegalkotási feladatot csinálnak a magyarórákon, rendszerességgel és tanári visszajelzéssel. A szövegértés és -alkotás gyakorlása segíti nemcsak ezeknek a típusfeladatoknak a könnyebb megoldását, hanem nagy mértékben hozzájárul más feladattípusok gördülékenyebb értelmezéséhez is.
A magabiztos jelenlét már fél siker, legyen az a kezdet, s az már mindennek a fele. Ismerni kell a feladattípusokat, a fentiekben részletezett témákat, s akkor nincs ok aggodalomra. Sok sikert kívánok a felvételizőknek!
A 2021-es középiskolai felvételivel kapcsolatban itt találjátok a legfrissebb híreket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).