A felvételin nem kell az ajánlás szerint dönteni, de a program elvileg mindenkinek személyre szabott továbbtanulási irányokat javasol.
Még szeptembernek írtunk róla, hogy idén ősztől az általános iskola utolsó évében minden diáknak kötelező kitöltenie egy pályaorientációs kérdőívet. Akkor kiderült, hogy akárhogy válaszolnak a diákok, legtöbbször valamilyen szakképzést dob fel az eredmények között elsőnek.
Azóta elkészültek felmérés eredményei, több mint 86 ezren kitöltő adatai alapján – írja a Magyar Nemzet. A tesztben eldöntendő kérdésekre kellett válaszolni, például, hogy szívesen dolgoznátok-e csapatban, foglalkoznátok-e állatokkal, jó-e a kézügyességetek, van-e érzékeket a művészetekhez, milyen a tanulmányi átlagotok.
A megadott határidőig 2410 intézményben 86 701 tanuló töltötte ki a kérdőívet, de összesen 116 942 kitöltést regisztrált a rendszer, mivel bárki elérhette a tesztet az OH honlapján, és többször is ki lehetett tölteni.
A felmérésből az derült ki, hogy a fiúknál az első helyen ajánlott ágazatok az informatika és távközlés, a gimnáziumi képzés és a sport; a lányoknál az előadó-művészet, illetve ugyancsak a sport és a gimnáziumi képzés szerepelt. Második-harmadik helyen a fiúknak az elektronikát-elektrotechnikát és a kreatív vizuális foglalkozásokat javasolta a felmérés. A lányoknál népszerű terület volt a turizmus-vendéglátás és a szépészeti szakmák is.
A minisztérium kiemelte: a vizsgálat nem kész megoldásokat kívánt nyújtani, a kapott eredmény pedig nem kötelezi a tanulót semmire, csupán ajánlásokat fogalmaz meg. Jellemzően fő ágazati irányokra, de nem konkrét szakmákra adott orientációs javaslatot.
Ha már felvételi, korábban már írtunk róla, hogy az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a központi írásbeli felvételi vizsgát hirdető középiskolák adatait, itt pedig meg tudjátok nézni, hogy mely középiskolákban írhatjátok meg a központi felvételit januárban.
Annyi diák és tanár koronavírusos, hogy több iskolában nem tudják megszervezni a tanítást
Sok általános iskolában is már csak digitális oktatás van a felsőtagozaton. Annyian betegednek meg a diákok és a tanárok közül, hogy nem tudják normál rendben megszervezni az oktatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
