A szülők többsége azt szeretné, hogy szélesebb körben legyen távoktatás

A Szülői Hang Közösség széleskörű online felmérést készített az iskolai járványkezelésről. A kérdőívet tízezer szülő töltötte ki, a válaszokból pedig látszik, hogy problémák vannak a kormányzati intézkedések végrehajtásával. De a tanórai távolságtartás, maszkviselet, illetve a kontaktkutatás és a tesztelés hiányossága mellett a hiányzásokból adód lemaradások is gondot okoznak.

  • Eduline

A szülők 90 százaléka szerint problémák vannak a kormányzati intézkedések betartását, betarthatóságát illetően - derül ki a Szülői Hang iskolai járványkezelésről szóló online felmérésből. A válaszok alapján a rendelkezések közül a legkevésbé a tanórai távolságtartást, illetve maszkviselést sikerül betartani (71%), de a szülők 70 százaléka nem tartja megfelelőnek a kontaktkutatás és a tesztelés rendszerét sem. A kitöltők 57 százaléka jelezte, hogy fertőzés esetén elmarad a távoktatás és a karantén elrendelése, 40 százalék pedig a kevert osztályokkal, maszkviselés nélkül tartott tanórákat tartja problémásnak.

Ritkábban ugyan, de a szülők jelezték a tornaórák korlátozás nélküli megtartását a tornateremben (26%), a lázmérés során kialakuló sorbanállást (20%), az ebédeltetésnél együtt levő túl sok diákot (21%), a nem elegendő kézfertőtlenítőt (14%), és a folyosói maszkviselés hiányát annak ellenére, hogy ott különböző osztályok keverednek egymással (11%).

A felmérésből az is kiderült, a szülők nehezményezik, hogy az iskolai fertőzésekről sok esetben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. 43 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása iskolai fertőzésről, pedig a jelenlegi fertőzöttségi adatok mellett szinte biztosra vehető, hogy az iskolák többszáz főnyi tanulója és dolgozója között az esetek jelentős részében előfordulhatott már fertőzés.

Problémák az oktatásban

A kérdőív a távoktatásra is kitért, a válaszokból pedig az látszik, hogy ennek minősége változó, vannak jó példák, de egyúttal sok a probléma is. A tavaszi távoktatás után a tanulók 51 százalékánál tapasztaltak lemaradást valamilyen tárgyból, 16 százalékban súlyos lemaradást. Az idei tanévben az osztály- vagy iskola szintű távoktatásban résztvevők véleménye alapján 33 százalék kifejezetten elégedetlen a távoktatás minőségével, ebből 18 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy érdemben nincs is távoktatás.

Már idén is annyi a hiányzás, a helyettesítés, a túlterheltség, illetve az időszakos távoktatás, hogy 30 százalékban keletketkeztek lemaradások, az iskola pedig csak az esetek nagyjából harmadában (29%) tud legalább részben segíteni ezeket behozni. A tanulói hiányzások száma jelentős, de a tanulók nagyrészt magukra maradnak a hiányzások pótlásával. Az esetek felében (53%) a diáknak önállóan kell gondoskodnia a pótlásról, nem kap a család segítséget az iskolától. Csupán 5 százalékban teremtették meg annak lehetőségét, hogy az otthoni karanténból a tanuló online bekapcsolódhasson a tanórába. A szülők túlnyomó többsége (71%) szerint a járvány miatt csökkenteni kellene a központilag előírt tananyag mennyiségét.

A távoktatás többletterhet is jelent

A szülők 49 százaléka hosszú távon nem tudná összeegyeztetni a munkájával a gyermeke távoktatását, ebből 18 százaléknak már rövid távon is problémát jelentene a dolog. Szintén 48 százalék jelezte, hogy pénzügyi nehézséget jelent számára a munkahelyről való kimaradás. Ugyanakkor mindennek ellenére a szülők többsége (59%) azt szeretné, hogy a járványhelyzet miatt a mostaninál szélesebb körben legyen távoktatás az iskolákban.

De nemcsak a szülők örülnének jobban a távoktatás bevezetésének. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is készített egy-egy felmérést, amelyben a tanárokat kérdezték arról, mennyire érzik magukat biztonságban az iskolákban. Mindkét kérdőív válaszai azt bizonyítják, hogy nagy a félelem az oktatásban dolgozók körében.

Végre elindul a tanárok tesztelése? Van, ahol megtették az első lépéseket

A II. kerületben nem csak a tanárokat, hanem az óvodai és bölcsődei dolgozókat is letesztelik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.