A szülők többsége azt szeretné, hogy szélesebb körben legyen távoktatás

A Szülői Hang Közösség széleskörű online felmérést készített az iskolai járványkezelésről. A kérdőívet tízezer szülő töltötte ki, a válaszokból pedig látszik, hogy problémák vannak a kormányzati intézkedések végrehajtásával. De a tanórai távolságtartás, maszkviselet, illetve a kontaktkutatás és a tesztelés hiányossága mellett a hiányzásokból adód lemaradások is gondot okoznak.

  • Eduline

A szülők 90 százaléka szerint problémák vannak a kormányzati intézkedések betartását, betarthatóságát illetően - derül ki a Szülői Hang iskolai járványkezelésről szóló online felmérésből. A válaszok alapján a rendelkezések közül a legkevésbé a tanórai távolságtartást, illetve maszkviselést sikerül betartani (71%), de a szülők 70 százaléka nem tartja megfelelőnek a kontaktkutatás és a tesztelés rendszerét sem. A kitöltők 57 százaléka jelezte, hogy fertőzés esetén elmarad a távoktatás és a karantén elrendelése, 40 százalék pedig a kevert osztályokkal, maszkviselés nélkül tartott tanórákat tartja problémásnak.

Ritkábban ugyan, de a szülők jelezték a tornaórák korlátozás nélküli megtartását a tornateremben (26%), a lázmérés során kialakuló sorbanállást (20%), az ebédeltetésnél együtt levő túl sok diákot (21%), a nem elegendő kézfertőtlenítőt (14%), és a folyosói maszkviselés hiányát annak ellenére, hogy ott különböző osztályok keverednek egymással (11%).

A felmérésből az is kiderült, a szülők nehezményezik, hogy az iskolai fertőzésekről sok esetben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. 43 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása iskolai fertőzésről, pedig a jelenlegi fertőzöttségi adatok mellett szinte biztosra vehető, hogy az iskolák többszáz főnyi tanulója és dolgozója között az esetek jelentős részében előfordulhatott már fertőzés.

Problémák az oktatásban

A kérdőív a távoktatásra is kitért, a válaszokból pedig az látszik, hogy ennek minősége változó, vannak jó példák, de egyúttal sok a probléma is. A tavaszi távoktatás után a tanulók 51 százalékánál tapasztaltak lemaradást valamilyen tárgyból, 16 százalékban súlyos lemaradást. Az idei tanévben az osztály- vagy iskola szintű távoktatásban résztvevők véleménye alapján 33 százalék kifejezetten elégedetlen a távoktatás minőségével, ebből 18 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy érdemben nincs is távoktatás.

Már idén is annyi a hiányzás, a helyettesítés, a túlterheltség, illetve az időszakos távoktatás, hogy 30 százalékban keletketkeztek lemaradások, az iskola pedig csak az esetek nagyjából harmadában (29%) tud legalább részben segíteni ezeket behozni. A tanulói hiányzások száma jelentős, de a tanulók nagyrészt magukra maradnak a hiányzások pótlásával. Az esetek felében (53%) a diáknak önállóan kell gondoskodnia a pótlásról, nem kap a család segítséget az iskolától. Csupán 5 százalékban teremtették meg annak lehetőségét, hogy az otthoni karanténból a tanuló online bekapcsolódhasson a tanórába. A szülők túlnyomó többsége (71%) szerint a járvány miatt csökkenteni kellene a központilag előírt tananyag mennyiségét.

A távoktatás többletterhet is jelent

A szülők 49 százaléka hosszú távon nem tudná összeegyeztetni a munkájával a gyermeke távoktatását, ebből 18 százaléknak már rövid távon is problémát jelentene a dolog. Szintén 48 százalék jelezte, hogy pénzügyi nehézséget jelent számára a munkahelyről való kimaradás. Ugyanakkor mindennek ellenére a szülők többsége (59%) azt szeretné, hogy a járványhelyzet miatt a mostaninál szélesebb körben legyen távoktatás az iskolákban.

De nemcsak a szülők örülnének jobban a távoktatás bevezetésének. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is készített egy-egy felmérést, amelyben a tanárokat kérdezték arról, mennyire érzik magukat biztonságban az iskolákban. Mindkét kérdőív válaszai azt bizonyítják, hogy nagy a félelem az oktatásban dolgozók körében.

Végre elindul a tanárok tesztelése? Van, ahol megtették az első lépéseket

A II. kerületben nem csak a tanárokat, hanem az óvodai és bölcsődei dolgozókat is letesztelik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?