Több tanár használjon informatikai eszközöket az órákon, csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma, és legyen használhatóbb nyelvtudása a diákoknak - többek között ezek is szerepelnek a 2021 és 2030 közötti köznevelési stratégiában. Mutatjuk, milyen célokat tűzött ki a kormány a következő tíz évre.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy augusztus végén megjelent az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia, ami a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozik majd. A stratégia 5 specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg. A legfontosabb célkitűzéseket most pontokba szedtük:
Mindemellett külön fejezetben taglalják a pedagógusokkal és a segítő szakemberekkel kapcsolatos célokat. Mint írják, Magyarországon az OECD-országoknál kedvezőbb a diák-tanár arány: egy tanárra átlagosan 12 tanuló jut, azaz nincs rekordszintű pedagógushiány - az OECD legfrissebb kutatásáról itt írtunk részletesebben. Ugyanakkor azt belátják, hogy a tanárok rengeteg időt szánnak a nem oktatási feladatokra -adminisztrációra, étkeztetésre, kíséretre, mérésekre -, ezért "egyes esetekben a pedagógusok számának növelése helyett a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (röviden: NOKS) arányának emelése indokolt" - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők nem feltétlenül mester szintű végzettséggel rendelkező, a pedagógiai folyamatot átlátó, az innovációban jártas szakemberek.
Továbbá javaslatokat fogalmaztak meg az iskolai zaklatások csökkentésére, ugyanis a PISA-felmérés szerint Magyarországon a 15 éves diákok 23 százaléka jelezte, hogy az előző hónapban legalább egyszer zaklatták a társai. Viszont azt is fontosnak tartják, hogy manapság a "hagyományos" iskolai bántalmazáson túl az iskolás korosztályt már inkább online bántalmazás (cyber-bullying) éri, ezért az érintett korosztályok fokozott védelme és a tudatos médiamagatartásra való nevelés is a kiemelt célok között szerepel.
A teljes stratégiát itt olvashatjátok el.
Friss felmérés: ennyi az átlag magyar osztálylétszám az iskolákban
Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte - nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
