Korábban már beszámoltunk róla, hogy augusztus végén megjelent az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia, ami a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozik majd. A stratégia 5 specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg. A legfontosabb célkitűzéseket most pontokba szedtük:

• Minél több 4-5 éves gyerek járjon óvodába.
• 2030-ra az országos kompetenciamérésben a nyolcadikosok szövegértésből legalább 75 százalékot, matematikából legalább 65 százalékot érjenek el - a 2018-as 71,1 és 58,4 százalékhoz képest. 2019-ben egyébként az előző évekhez képest javultak a magyar tanulók eredményei: matematikából a 8. évfolyamon átlagosan 1624 pontot, szövegértésből pedig átlagosan 1608 pontot értek el a tanulók, ami a mérések kezdete óta mindkét tárgyból a legjobb eredmény - a tavalyi kompetenciamérés eredményeiről itt olvashattok bővebben.
• Javulást szeretnének látni a dákok fittségében. A cél, hogy a tanulók maximum 15 százaléka tartozzon a fejlesztést igénylők kategóriájába. A 2019-es mérés szerint ez jelenleg 27,7 százalék - erről itt írtunk korábban.
• Legalább a tanárok fele használjon informatikai eszközöket az órái 40 százalékában - most csak 33,12 százalék tesz így.
• Az EU célkitűzéseinek megfelelően tovább kell csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát, amely 2019-ben 11,8 százalék volt.
• Ugyancsak tovább csökkentenék a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók számát - 7,46-ról legalább 6,5 százalékra. A legfrissebb adatok alapján ma Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, ezzel szemben a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma.
• A diákok 60 százalékának legalább egy idegen nyelvből használható nyelvtudással kell rendelkeznie - 2016-ban ez 42,4 százalék volt. 
  A kormány külföldi nyelvtanfolyamokkal is szeretné a magyar diákok nyelvtudást fejleszteni. A 2020/21-es tanévtől indították volna el a programot, melynek keretében évente 140.000 kilencedikes és tizenegyedikes diák mehetne két hétre külföldre nyelvet tanulni, mindezt kísérőtanárok jelenlétében. A célországok között szerepel Egyesült Királyság, Írország, Málta, Franciaország, Németország, Ausztria és Kína is. A kint töltött idő alatt nyelvtanfolyamon tanulhatnak angol, francia, német vagy akár kínai nyelvet. A koronavírus miatt azonban egy évvel elhalasztották a nyelvtanulási programot.
• 2030-ra a tantermek 60 százalékát felszerelnék interaktív táblával, ugyanis ez az arány 2019-ben még csak 50,19 százalék volt.

Mindemellett külön fejezetben taglalják a pedagógusokkal és a segítő szakemberekkel kapcsolatos célokat. Mint írják, Magyarországon az OECD-országoknál kedvezőbb a diák-tanár arány: egy tanárra átlagosan 12 tanuló jut, azaz nincs rekordszintű pedagógushiány - az OECD legfrissebb kutatásáról itt írtunk részletesebben. Ugyanakkor azt belátják, hogy a tanárok rengeteg időt szánnak a nem oktatási feladatokra -adminisztrációra, étkeztetésre, kíséretre, mérésekre -, ezért "egyes esetekben a pedagógusok számának növelése helyett a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (röviden: NOKS) arányának emelése indokolt" - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők nem feltétlenül mester szintű végzettséggel rendelkező, a pedagógiai folyamatot átlátó, az innovációban jártas szakemberek.

Továbbá javaslatokat fogalmaztak meg az iskolai zaklatások csökkentésére, ugyanis a PISA-felmérés szerint Magyarországon a 15 éves diákok 23 százaléka jelezte, hogy az előző hónapban legalább egyszer zaklatták a társai. Viszont azt is fontosnak tartják, hogy manapság a "hagyományos" iskolai bántalmazáson túl az iskolás korosztályt már inkább online bántalmazás (cyber-bullying) éri, ezért az érintett korosztályok fokozott védelme és a tudatos médiamagatartásra való nevelés is a kiemelt célok között szerepel.

A teljes stratégiát itt olvashatjátok el.