Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
Az Oktatási Hivatal friss, a 2019/2020-as tanév első félévére vonatkozó adatai szerint Nógrád megyében a legrosszabb a helyzet. A statisztikák alapján a megyében tanuló több mint tizenkétezer tanulóból, közel kétezret – azaz a diákok 15,98 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első felében. A korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Borsodban nagyjából hatezerötszáz diákot (a tanulók 12,82 százalékát), míg Szabolcsban közel hatezer iskolást, vagyis a diákok 12,78 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás.
A legkevésbé a budapesti (5,06 százalék), Csongrád megyei (5,15 százalék) és a Győr-Moson-Sopron megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.
Ezek az arányok közel azonosak a 2018/2019-as tanév második féléves eredményeivel: akkor Nógrádban a tanulók 14,34 százalékát, Szabolcsban a 12,92 százalékát, Borsodban pedig a 12,08 százalékát veszélyeztette a lemorzsolódás. Budapesten 4,51 százalékos, Csongrádban 5,42 százalékos, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 5,73 százalékos volt a nagyot rontók aránya.
Kik tartoznak a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok közé?
Lemorzsolódással veszélyeztetettnek azokat a diákokat tartják, akiknek az átlageredménye nem éri el a 3-ast, vagy a teljesítménye az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
A szakközépiskolákban még mindig kimagaslóan rossz a helyzet
A lemorzsolódással veszélyeztetettek száma és aránya iskolatípusonként is eltérő. Az általános iskolások közül a nógrádi diákokat – közel hétezer tanulóból több mint ezerháromszázat, azaz a diákok 19,15 százalékát – fenyeget lemorzsolódás. Ez valamivel rosszabb a 2018/2019-es tanév második felében mért eredményeknél, akkor ugyanis a nógrádi tanulók 18,67 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A legfrissebb adatok szerint a budapesti általános iskolások teljesítenek a legjobban – mindössze 5,03 százalékukat érinti a probléma.
Még mindig a szakközépiskolákban a legrosszabbak az eredmények. Nógrádban minden negyedik tanuló – azaz a diákok 24,1 százaléka – a lemorzsolódás határán billeg, de Szabolcsban és Fejér megyében sem sokkal jobbak az értékek: az előbbiben 20,94 százalék, az utóbbiban pedig 20,22 százalék a nagyot rontók aránya. A legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat érinti a probléma, de még ott is minden tizedik diák érintett.
A gimnazisták körében – az elmúlt évekhez hasonlóan – még mindig alacsony a lemorzsolódással veszélyeztetettek száma. Győr-Moson-Sopron megyében elképesztő eredmény születetett: több mint nyolcezer diákból ugyanis csak tizenöt tanuló billeg a lemorzsolódás határán. De az érintett diákok aránya Csongrádban, Komárom-Esztergom megyében, Pest megyében, Tolnában, illetve Vas megyében sem éri el az egy százalékot. A legrosszabb eredmények Fejér megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Nógrád megyében születtek. Viszont az itteni arányok sem érik el a négy százalékot.
Az Oktatási Hivatal küzd az egyetemi lemorzsolódás ellen: programot indítottak
A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
