Az Oktatási Hivatal küzd az egyetemi lemorzsolódás ellen: programot indítottak

A lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - derült ki a friss adatokból. Ennek aránya pedig magas, átlagosan 30 százalékos, ezért az Oktatási Hivatal egy kiemelt, országos programot indított amellyel csökkentenék a felsőoktatást elhagyók számát.

  • Eduline/MTI

A program keretében a felsőoktatási informatikai rendszereket fejlesztették, amelyekkel lehetővé válik - a köznevelés rendszeréhez hasonlóan - a hallgatók szociális hátterének vizsgálata, következtetések levonása. Az adatok együttes áttekinthetősége sokoldalú tájékoztatást tud nyújtani a leendő hallgatóknak, középiskolásoknak és szüleiknek. 

Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a felsőoktatás döntéshozatalát alapvetően befolyásoló fejlesztések valósulhattak meg. Hozzátette: a projekteredményekből jól látható, hogy a lemorzsolódás alapvetően az első két félévben jellemző a felsőoktatásban. Ennek aránya átlagosan 30 százalékos: vannak tehát olyan területek, ahol magasabb, máshol alacsonyabb, illetve előfordul átmeneti lemorzsolódás is.Az elkövetkezendő években ezen legalább 10 százalékot szeretnének javítani.

A helyettes államtitkár azt is megjegyezte, érdemes már a bekerüléskor vizsgálni az egyetemeknek, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyek nélkül a lemorzsolódás nő.

Ennyien kerülhetnek be idén az egyik legnépszerűbb egyetemre - itt vannak a számok

Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételin valamilyen felsőoktatási képzésre. Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre és főiskolákra ebben az évben. Negyedik rész: Budapesti Gazdasági Egyetem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna