Nem tervezik központilag szabályozni a reggeli iskolakezdés időpontját

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, nincs tervben, hogy központilag szabályozni fogják, hogy reggel mikor kezdődjön az iskola.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tervezi, hogy központilag szabályozza a reggeli iskolakezdés időpontját - ezt az ATV Híradó kérdésére közölte a tárca annak kapcsán, hogy a főpolgármester írásban kérte a budapesti iskolafenntartókat: támogassák, hogy 8 óra helyett fél 9-kor vagy 9-kor kezdődjön a tanítás a középiskolákban.

A főpolgármester kifejtette, a járványhelyzet alakulásával – érthető módón –, sok budapesti és az agglomerációból közlekedő újra visszaült az autójába, ami közlekedésügyi szempontból nehéz helyzetet teremt, nem beszélve az M0-ás híd lezárásáról, ami több ezer autót tolt be a városba. „Mindezek miatt attól félünk, hogy szeptemberben komoly közlekedési problémák lesznek, amiket viszont kisebb részben megoldana a javaslat elfogadása” – magyarázta Karácsony Gergely.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint eddig is voltak és most is vannak iskolák, ahol nem 8-kor csengetnek be, és helyesnek tartják, hogy nem a minisztérium dönt a javaslatról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV kérdésére azt közölte, hogy „eddig sem volt, és ezután sem lesz központi szabályozás az ügyben.

A jogszabályok nem írják elő a 8 órai iskolakezdést, kizárólag a negyed 8 előtti kezdést tiltják, így az iskolák ebben a kérdésben önállóan dönthetnek.

- írták válaszukban.

Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt

Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.