Informatika helyett jön a digitális kultúra óra - a diákok már ötödikben robotokat programozhatnak

Digitális kultúra néven új tantárgy váltja az informatikát szeptembertől. A tárgy keretében az általános és középiskolások újfajta gondolkodásmódot tanulhatnak. A diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd.

  • Eduline

Eltűnnek a következő tanévtől a hagyományos informatikaórák, a tantárgy helyét a tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra veszi át - írja a Magyar Nemzet. Mivel nem pusztán az elnevezés lett más, hanem a tananyag is változott, ezért teljesen új tankönyvek készülnek egészen az általános iskola 3. osztályától kezdve, a gimnázium 11. osztályáig - mondta a lapnak Farkas Csaba tananyagfejlesztő.

Az új tananyag három fő témakör köré épül: ezek a digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), a problémamegoldás (algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelés) és az információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák).

A 2013-as kerettantervekben a problémamegoldás - és azon belül is az algoritmizálás-kódolás témaköre - háttérbe szorult, ezért az új tankönyvekben ezeket meg szeretnék erősíteni, illetve az információs technológiák is hangsúlyosabbak lesznek. Előtérbe kerül a gyakorlati oktatás, vagyis a diákok nem a számítógép előtt ülve fognak programsorokat írnak, hanem játszva-kísérletezve tanulnak - alsó tagozaton például padlórobotok segítségével.

Fontos változás lesz a korábbiakhoz képest, hogy a tankönyvekben az elméleti háttér kicsit visszaszorul. A cél ugyanis a kreatív gondolkodás fejlesztése lesz. Az ötödikesek például megtanítanak az órán egy robotot arra, hogyan találjon ki a labirintusból, vezérlőeszközöket taníthatnak kő-papír-ollót játszani, bemutatót készítenek a Kis Göncölről és a marathóni csatáról, útvonalat terveznek az internet segítségével, emellett megtanulják azt is, hogyan járjanak el internetes zaklatás esetén.

A kilencedikesek is hasonlóan kreatív feladatokat fognak kapni: többek között videót kell majd összeállítaniuk a gesztenyefa virágzásról, optikai csalódásokat ábrázolnak, elkészítik a BKK logóját, weblapot készítenek egy kutyafajta bemutatásához, illetve elemzik a saját osztályuk statisztikai adatait.

Korábban már írtunk róla, hogy az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. Az első osztályosok tankönyveiből pedig szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei. Erről itt írtunk részletesebben.

Ismerős oldalak az új tankönyvekben - van amit mégis érdemes megtartani?

Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.