Digitális kultúra néven új tantárgy váltja az informatikát szeptembertől. A tárgy keretében az általános és középiskolások újfajta gondolkodásmódot tanulhatnak. A diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd.
Eltűnnek a következő tanévtől a hagyományos informatikaórák, a tantárgy helyét a tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra veszi át - írja a Magyar Nemzet. Mivel nem pusztán az elnevezés lett más, hanem a tananyag is változott, ezért teljesen új tankönyvek készülnek egészen az általános iskola 3. osztályától kezdve, a gimnázium 11. osztályáig - mondta a lapnak Farkas Csaba tananyagfejlesztő.
Az új tananyag három fő témakör köré épül: ezek a digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), a problémamegoldás (algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelés) és az információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák).
A 2013-as kerettantervekben a problémamegoldás - és azon belül is az algoritmizálás-kódolás témaköre - háttérbe szorult, ezért az új tankönyvekben ezeket meg szeretnék erősíteni, illetve az információs technológiák is hangsúlyosabbak lesznek. Előtérbe kerül a gyakorlati oktatás, vagyis a diákok nem a számítógép előtt ülve fognak programsorokat írnak, hanem játszva-kísérletezve tanulnak - alsó tagozaton például padlórobotok segítségével.
Fontos változás lesz a korábbiakhoz képest, hogy a tankönyvekben az elméleti háttér kicsit visszaszorul. A cél ugyanis a kreatív gondolkodás fejlesztése lesz. Az ötödikesek például megtanítanak az órán egy robotot arra, hogyan találjon ki a labirintusból, vezérlőeszközöket taníthatnak kő-papír-ollót játszani, bemutatót készítenek a Kis Göncölről és a marathóni csatáról, útvonalat terveznek az internet segítségével, emellett megtanulják azt is, hogyan járjanak el internetes zaklatás esetén.
A kilencedikesek is hasonlóan kreatív feladatokat fognak kapni: többek között videót kell majd összeállítaniuk a gesztenyefa virágzásról, optikai csalódásokat ábrázolnak, elkészítik a BKK logóját, weblapot készítenek egy kutyafajta bemutatásához, illetve elemzik a saját osztályuk statisztikai adatait.
Korábban már írtunk róla, hogy az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. Az első osztályosok tankönyveiből pedig szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei. Erről itt írtunk részletesebben.
Ismerős oldalak az új tankönyvekben - van amit mégis érdemes megtartani?
Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
