Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Az Oktatási Hivatalhoz (OH) közel 11 ezer kérelem érkezett a szülőktől, hogy a gyerekük még egy évet tölthessen az óvodában. A többségét jóvá is hagyták, mindössze 22 esetben pereltek a szülők a halasztás miatt.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, január 1-jétől azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben el kell kezdeniük az iskolát. Arról, hogy további egy évig az óvodában maradhatnak-e, többé már nem az intézmény, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt - ha szükségesnek tartja, a területileg illetékes szakértői bizottság bevonásával. A szülőknek alapszabályként minden évben január 15-ig, de idén még legkésőbb január 31-ig kellett beadniuk a felmentési kérelmet.
2020-ban 10 874 ügyben nyújtottak be halasztással kapcsolatos kérelmet a szülők, amiből 9775-öt (89 százalék) el is fogadott az Oktatási Hivatal. Mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen – tudta meg az hvg.hu.
A 22 esetből eddig 18-at sikerült lezárni, a fennmaradó négy ügyben a bíróság még nem hozott döntést.
A számokat azonban árnyalja, hogy tavaly sok szülő még a törvény hatályba lépése előtt véleményeztette gyereke iskolaérettségét a pedagógiai szakszolgálatokkal. Sok szülő pedig nem is kapott az óvodákban megfelelő tájékoztatást arról, hogy már nem az intézményhez, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell fordulniuk a halasztással kapcsolatban, ezért kicsúsztak a határidőből.
Nem minden gyerek iskolaérett még, aki megkezdi a sulit szeptembertől?
Túl sok, még nem iskolaérett gyerek mehet mégis iskolába szeptembertől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.