Iskolakezdés hatévesen: a halasztással kapcsolatos kérelmek 89 százalékát elfogadta az OH

Az Oktatási Hivatalhoz (OH) közel 11 ezer kérelem érkezett a szülőktől, hogy a gyerekük még egy évet tölthessen az óvodában. A többségét jóvá is hagyták, mindössze 22 esetben pereltek a szülők a halasztás miatt.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, január 1-jétől azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben el kell kezdeniük az iskolát. Arról, hogy további egy évig az óvodában maradhatnak-e, többé már nem az intézmény, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt - ha szükségesnek tartja, a területileg illetékes szakértői bizottság bevonásával. A szülőknek alapszabályként minden évben január 15-ig, de idén még legkésőbb január 31-ig kellett beadniuk a felmentési kérelmet.

2020-ban 10 874 ügyben nyújtottak be halasztással kapcsolatos kérelmet a szülők, amiből 9775-öt (89 százalék) el is fogadott az Oktatási Hivatal. Mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen – tudta meg az hvg.hu.

A 22 esetből eddig 18-at sikerült lezárni, a fennmaradó négy ügyben a bíróság még nem hozott döntést.  

A számokat azonban árnyalja, hogy tavaly sok szülő még a törvény hatályba lépése előtt véleményeztette gyereke iskolaérettségét a pedagógiai szakszolgálatokkal. Sok szülő pedig nem is kapott az óvodákban megfelelő tájékoztatást arról, hogy már nem az intézményhez, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell fordulniuk a halasztással kapcsolatban, ezért kicsúsztak a határidőből.

Nem minden gyerek iskolaérett még, aki megkezdi a sulit szeptembertől?

Túl sok, még nem iskolaérett gyerek mehet mégis iskolába szeptembertől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.