Nem minden gyerek iskolaérett még, aki megkezdi a sulit szeptembertől?

Túl sok, még nem iskolaérett gyerek mehet mégis iskolába szeptembertől.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatalhoz (OH) összesen 10 874 iskolaérettséggel kapcsolatos kérelem érkezett idén január végéig, vagyis ennyi szülő szerette volna, ha gyereke egy évvel tovább marad óvodában. Nagy részüket mint kiderült, el is fogadták, az elutasítások aránya alacsony, mindössze 3-4 százalékos. A Népszava azt írja azonban, ez az arány is több száz olyan kisgyereket jelent, akiket szüleik még nem tartanak iskolaérettnek, szeptemberben mégis első osztályba kell lépniük.

Egy szülő például azt írta a Szülői Hangnak: kisfia egy betegség miatt lemaradt a fejlődésben, beszédértése és gondolkodása is fejletlenebb a korosztályába tartozó többi gyerekéhez képest. Ugyanakkor fejlődőképes, orvosai és pedagógusai szerint további egy év sokat segítene neki a megszokott, nyugodt óvodai környezetben - erre mégsem lesz lehetősége, írja a Népszava.

A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György szerint az egyetlen út a bíróság - mondta, hozzátéve: 19 esetben fordultak bírósághoz a szülők, a keresetek nagy részét azonban elutasították. Szerinte esélyük sincs a szülőknek, a bíróság nem nézi érdemben, mi van a szakvéleményben, figyelmen kívül hagyja a szülők által jelzett problémákat, a keresethez csatolt szakmai ellenvéleményeket. Ráadásul ha a bíróság mégis a szülő javára dönt, az OH-nál kezdeményez új eljárást – vagyis az egész kezdődhet elölről, ami egy „jogi csapdahelyzet”, fogalmazott.

Idén szeptemberben egyébként 3382 első osztály indul a tankerületi központok által fenntartott általános iskolában – tudta meg az oldal a Klebelsberg Központ (KK) tájékoztatásából. Ez 75-el több mint tavaly. A KK szerint az elsősök pontos száma csak az októberi statisztikákból lesz láthatóm, tavaly 91 ezren kezdték meg az általános iskolát - teszik hozzá.

Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét

A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájárulni. A legfontosabb azonban, hogy a járványhelyzetben ők is komoly kéréssel fordulnak a kormányhoz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.