Felmentés az iskolakezdés alól: így lehet megkerülni az Oktatási Hivatalt

Már be lehet nyújtani a hatévesen kötelező iskolakezdés alóli felmentési kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz, a határidő január 31. Ugyanakkor ha a szülő eddig a napig beszerzi a pedagógiai szakszolgálat felmentést támogató véleményét, nincs szükség kérelemre, a gyerek további egy évig az óvodában maradhat.

  • Eduline

Január 1-jétől azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben el kell kezdeniük az iskolát. Arról, hogy további egy évig az óvodában maradhatnak-e, többé már nem az intézmény, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt - ha szükségesnek tartja, a területileg illetékes szakértői bizottság bevonásával. A szülőknek alapszabályként január 15-ig, az első - idei - legkésőbb január 31-én kell beadniuk a felmentési kérelmet.

A szülő bármilyen indok alapján vélelmezheti, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt. Kérelméhez bármilyen általa lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, elkérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek. Az óvoda által kiállított és a gyermek óvodai fejlődését nyomon követő nyomtatványnak a kérelemhez csatolása nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, amelyet ez a dokumentum támaszt alá - írja honlapján az Oktatási Hivatal.

A kérelmet ezen a honlapon kell kitölteni, majd kinyomtatva és aláírva kell postára adni az OH címére.

Ugyanakkor, ha a kérelem benyújtásának határideje előtt a szülő beszerzi az illetékes pedagógiai szakszolgálat támogató véleményét, megkerülhető az Oktatási Hivatal. Tehát a szakszolgálat január 31. előtt (legkésőbb január 30-án) kiállított szakvéleménye esetén a gyerek az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelem hiányában is további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szakvéleményt az óvodában mielőbb be kell mutatni, amely alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben rögzíti ezt a tényt és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.

Az iskolaérettségi vizsgálatok sokak által vitatott változtatásáról itt találjátok összefoglalónkat.

Itt vannak a részletek az iskolaérettségi vizsgálatokról: formai és tartalmi követelmények

Megjelent a tájékoztatás a 2020. január 1-jével hatályba lépő új iskolaérettségi vizsgálatokról és a szülőket érintő fontosabb tudnivalókról. Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.