Valóban káros is lehet az iskolaőrök megjelenése? Miért nem működnek a megelőző foglalkozások a hazai iskolákban? Újabb infók derültek ki a kérdésben.
Sok helyen tapasztalat, hogy az iskolaőr, vagy más, testi kényszer alkalmazásával is felhatalmazott rendfenntartó személyek jelenléte az iskolákban egyenesen ronthatja a helyzetet
- írja a nyest.hu, hozzátéve: elidegenítheti az amúgy is már nehezen kezelhető gyerekeket, és végeredményben akár komolyabb problémákat is okozhat. Hasonlókról számolt be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, úgy vélik, kérdéses, hogy a megfelelő szakértelem híján az iskolaőrök alkalmasak lesznek-e a gyerekekkel való megfelelő bánásmódra - írták korábban közleményükben.
Az elmúlt évben a kormányzat összesen 23 millió forintot költött az iskolai erőszak megelőzésére - ezt Maruzsa Zoltán államtitkár közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. Hozzátette, idén ezt a kormány 30 millióra emeli. Ez az összeg az oldal szerint "nevetségesen alacsony", szerintük ez a keret gyakorlatilag nem adott lehetőséget a megelőző foglalkozásokra.
Míg egy ilyen foglalkozás (felvilágosító tanfolyam vagy pszichodráma-foglalkozás) a nyest.hu utánjárása szerint 25 ezer forintnál kezdődik alkalmanként, az idei év megelőzésre szánt kerete azt mutatja, egy harminc fős osztályra a megemelt összegből évi 690 forint jut, azaz kicsivel több, mint 36 évente vehetnének igénybe egy ilyen típusú megelőző foglalkozást - írják. Holott - teszik hozzá - a megelőzésre évente lehetőleg többe ilyen programot is kellene szervezni.
Megelőző programok márpedig úgy tűnik, vannak, ahol működnek: ebben a cikkünben összegyűjtöttünk néhány, magyar iskolákban működő alternatívát, de a külföldieknek is utánanéztünk már.
"Az iskolaőr komolyabb hatáskörrel rendelkező biztonsági őr lesz"
Az iskolai agresszió megfékezésére nem iskolaőrségre, hanem megelőzést segítő szakemberekre lenne szükség a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint, ezért elutasítják a benyújtott törvényjavaslatot - írják közleményükben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
