Iskolai erőszak megelőzése: miért működhetne és miért nem?

Valóban káros is lehet az iskolaőrök megjelenése? Miért nem működnek a megelőző foglalkozások a hazai iskolákban? Újabb infók derültek ki a kérdésben.

  • Eduline

Sok helyen tapasztalat, hogy az iskolaőr, vagy más, testi kényszer alkalmazásával is felhatalmazott rendfenntartó személyek jelenléte az iskolákban egyenesen ronthatja a helyzetet

- írja a nyest.hu, hozzátéve: elidegenítheti az amúgy is már nehezen kezelhető gyerekeket, és végeredményben akár komolyabb problémákat is okozhat. Hasonlókról számolt be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, úgy vélik, kérdéses, hogy a megfelelő szakértelem híján az iskolaőrök alkalmasak lesznek-e a gyerekekkel való megfelelő bánásmódra - írták korábban közleményükben.

Az elmúlt évben a kormányzat összesen 23 millió forintot költött az iskolai erőszak megelőzésére - ezt Maruzsa Zoltán államtitkár közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. Hozzátette, idén ezt a kormány 30 millióra emeli. Ez az összeg az oldal szerint "nevetségesen alacsony", szerintük ez a keret gyakorlatilag nem adott lehetőséget a megelőző foglalkozásokra.

Míg egy ilyen foglalkozás (felvilágosító tanfolyam vagy pszichodráma-foglalkozás) a nyest.hu utánjárása szerint 25 ezer forintnál kezdődik alkalmanként, az idei év megelőzésre szánt kerete azt mutatja, egy harminc fős osztályra a megemelt összegből évi 690 forint jut, azaz kicsivel több, mint 36 évente vehetnének igénybe egy ilyen típusú megelőző foglalkozást - írják. Holott - teszik hozzá - a megelőzésre évente lehetőleg többe ilyen programot is kellene szervezni.

Megelőző programok márpedig úgy tűnik, vannak, ahol működnek: ebben a cikkünben összegyűjtöttünk néhány, magyar iskolákban működő alternatívát, de a külföldieknek is utánanéztünk már.

"Az iskolaőr komolyabb hatáskörrel rendelkező biztonsági őr lesz"

Az iskolai agresszió megfékezésére nem iskolaőrségre, hanem megelőzést segítő szakemberekre lenne szükség a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint, ezért elutasítják a benyújtott törvényjavaslatot - írják közleményükben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.