"Két hét nem lesz elég a felzárkózásra" - szakmai szervezetek az iskolák kinyitásáról

Júniusban visszatérhetnek a diákok az iskolákba, hogyan vélekednek a döntésről a szakmai szervezetek? Itt vannak a már korábban is felmerült szempontok.

  • Eduline

Tegnap kiderült, hogy június 2-től bár nem kötelezően, de engedélyezik az iskolákban zajló oktatást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a döntéssel kapcsolatban a Népszavának azt mondta: elfogadható megoldás, hogy a tanév utolsó két hetében az iskolába járás nem kötelező, hanem egy lehetőség lesz, ami azoknak a gyerekeknek jelenthet nagy segítséget, akik az elmúlt hetekben nem tudtak bekapcsolódni a digitális távoktatásba.

Ők ugyanis nem kevesen vannak. Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke kiemelte: éppen ezért a felzárkóztatásra a két hét nem lesz elég, annak a következő tanévben is folytatódnia kell majd.

Jó ötlet a kinyitás?

Korábban a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter is úgy nyilatkozott, érdemes megnyitni az iskola kapuit júniusban, bár ő az első négy évfolyamot emelte csak ki, amiért ez a korosztály még felügyeletet igényel. Ugyanakkor az Eduline-on indított korábbi szavazásunk eredménye szerint a többség úgy gondolta, nem lett volna értelme az iskolák megnyitásának. Mindössze 300-an voksoltak az iskolák újranyitása mellett.

Június 16-tól megtarthatóak az ottalvós táborok is

Most akkor mégis lehet ottalvós táborokat szervezni idén nyáron? A most megjelent kormányrendelet szerint igen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.