Lassan egy hónapja újraindult az élet a dániai iskolákban. Az oktatás szigorú egészségügyi szabályok betartása mellett zajlik, amelyről videó is készült. Itt megnézhetitek.
Ahogy mi is írtunk róla, Európában Dánia volt az első ország, ahol újra megnyitották a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárások után. Az iskoláknak úgy kellett átalakítaniuk a tantermeket, hogy a padok között kétméteres távolság legyen, a szünetekre pedig csak kis csoportokban engedhetik ki a gyerekeket. Az udvarokra jelzéseket festettek fel, amelyek mutatják a gyerekeknek, mekkora távolságot kell tartaniuk egymás között. Az újrakezdésről képgalériát is készítettünk, amit itt nézhettek meg.
A BBC egy néhány perces kisfilmben mutatja be az újraindult iskolai életet. A felvételeken látszik, hogy az eddigiekhez képes kisebb csoportokban folyik az oktatás (az osztály egyik fele az egyik teremben, a másik fele pedig egy másik teremben tanul), minden diáknak külön padja van, és az udvaron, illetve az épületben is rendszeres a kézmosás.
A videóból az is kiderül, hogy néhány szülő eleinte aggodalmaskodott, ezért az első héten nem merték iskolába engedni a gyermekeiket, de a második héttől kezdve már ezzel sem volt probléma.
A teljes felvételt itt nézhetitek meg:
Arról, hogy az iskolák újranyitása hogy áll a többi országban, itt írtunk korábban.
Földre ragasztott szalagok és krétajelek - így indul újra az iskola
Milyen a hónapokig tartó távoktatás után visszatérni a suliba? Sok országban már újraindult a tantermi oktatás, bár közel sem az eddig megszokott rendben. Beszédes képeket az új helyzetről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
