Valóban több szabadideje lenne most a tanároknak? Jocó bácsi reagált az államtitkár szavaira

Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár kifejtette, hogyan is telik most egy tanár napja az új digitális oktatás idején. A feladatok között meglehetősen nehezen lenne rés az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésére.

  • Eduline

Maruzsa Zoltán - ahogy azt mi is megírtuk - úgy látja, hogy a pedagógusoknak a jelen helyzetben több szabadideje van, így lehetőségük van elvégezni az alaptantervvel kapcsolatos feladatokat - fogalmazott az államtitkár. Emiatt is gondolja azt, hogy ugyanúgy jó ötlet lenne bevezetni ősztől az új NAT-ot. Jocó bácsi másképp látja a helyzetet.

A pedagógusok most kétszer annyit dolgoznak, van, aki napi 14-16 órát foglalkozik az oktatással. Hisz teljesen új a helyzet: a diákokat, szülőket és magukat is meg kell tanítani az új platformok használatára. Az eddigi módszereket adaptálni kell. A feladatokat át kell alakítani

- cáfolta Jocó bácsi Facebbok-bejegyzésében az államtitkár által mondottakat. Majd hozzátette: szóval kedves államtitkár úr, az egyetlen szó, amit keres napok óta az, hogy "Köszönjük!"

A Civil Közoktatási Platform (CKP) is úgy véli, a digitális oktatásra való átállás hatalmas terhet jelent a pedagógusok többségének. Éppen ezért szerintük a tanárok elvárhatják, hogy a fenntartók, az oktatási kormányzat legalább ne terhelje őket további feladatokkal. Ennek értelmében követelik, hogy vonják vissza vagy legalábbis halasszák el a NAT bevezetését.

Szűcs Tamás: "most vizsgázik az egész tanári társadalom és egyelőre jól"

A feltételek nem mindenhol adottak a digitális oktatáshoz, a tanárok viszont most több téren is vizsgáznak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.