A PDSZ sürgeti, hogy a pedagógiai szakszolgálatok is otthonról működhessenek

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben sürgeti, hogy a koronavírus-járvány miatt a pedagógiai szakszolgálatok otthonról is működtethetők legyenek

  • Eduline/MTI

A pedagógiai szakszolgálatok nevelési és pályaválasztási tanácsadással, tehetséggondozással, logopédiával, korai fejlesztéssel, gyógytestneveléssel és óvoda-iskolapszichológiával foglalkoznak. A szakszervezet MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: információik szerint több pedagógiai szakszolgálatnál nyitvatartási időrendet tartalmazó (9-17 óráig) beosztást készítenek, a dolgozóknak jelezniük kell, mikor tartózkodnak az intézményben. 

A PDSZ szerint ugyanakkor a nyitvatartás digitalizálható, vagyis megszervezéséhez nem szükséges, hogy valaki valóban ott legyen az intézményben, minden telefont home office-ba lehet irányítani, az adminisztráció és az intézményvezetés is végezhető telefonos és digitális formában.

Megjegyezték: az iskolák, óvodák mellett a pedagógiai szakszolgálatok jelentős része sem volt felkészülve a járványügyi és munkajogi előírások betartására, a gyermekek és munkavállalók védelmére, a biztonságos munkavégzésre.

Hozzátették, remélik, a Klebelsberg Központ és az operatív törzs iránymutatásainak megfelelően a pedagógiai szakszolgálatok nyitvatartásásának teljes digitalizálásával a veszélyhelyzet időtartama alatt sem a titkárnak, sem a vezetőnek, sem pedig a szakdolgozónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia.

Szűcs Tamás: legalább az egyik szülő otthonmaradását anyagi eszközökkel is támogatni kellene

Mától elkezdődött a távoktatás az iskolákban. De hogyan valósítható meg a digitális oktatás? Melyik európai ország intézkedéseit lenne érdemes követnünk? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az ATV Start című műsorában.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.