Mától elkezdődött a távoktatás az iskolákban. De hogyan valósítható meg a digitális oktatás? Melyik európai ország intézkedéseit lenne érdemes követnünk? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az ATV Start című műsorában.
Ahogy arról korábban már mi is írtunk, rendkívüli iskolabezárásokra legutóbb 33 éve volt szükség, a hatalmas hó miatt. Arra azonban korábban még nem volt példa Magyarországon, hogy előre nem látható ideig digitális oktatás, távoktatás legyen az egész országban.
Hogyan valósítható meg a digitális oktatás?
Szűcs Tamás szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) eléggé korán szólt, hogy távoktatással lehetne a kialakult helyzetet kezelni, és kicsit hamarabb el kellett volna kezdeni a felkészülést, amikor már láttuk, hogy Európa más országaiban egyre nagyobb a járvány - mondta az ATV Start című műsorában.
Úgy gondolja, hogy a digitális oktatásra való átállás mindenképpen bonyolult feladat a tanárok számára, ugyanis rengeteg alternatíva van, amiből ki kell választani a megfelelő platformot. Akár párhuzamosan – azaz interneten keresztül és a közszolgálati csatornák oktató anyagainak sugárzásával – is működhet a dolog. Azt egyelőre nem tudja, pontosan hogyan oldja majd meg a helyzetet a kormány.
Ahhoz, hogy valóban elindulhasson a digitális oktatás, az első napokban mindenképpen a tanárok személyes jelenlétére van szükség, az intézményekbe legalább azoknak be kellene menniük, akik technikailag jártasabbak, hogy megalakulhassanak a munkacsoportok. Az iskoláknak azt is fel kellene mérniük, hogy a diákokhoz hogyan tudnak eljutni. Szűcs Tamás ugyanis azt gondolja, még azok az adatok sem állnak az iskolák rendelkezésre, hogy melyek azok a családok, vagy kik azok a tanulók, akiknél nem megoldható, vagy nagyon nehezen megoldható a távoktatással történő tanulás.
Hogyan oldható meg a gyerekek felügyelete?
A PDSZ elnöke szerint ehhez a munkarenden is valamilyen szinten változtatnia kellene a kormánynak. A home office-on és az eltérő munkarenden kívül az is egy megoldás lehet, ha a szülőket keresőképtelenné nyilvánítanák a járványhelyzet miatt.
Eleinte a fizetett szabadságok felhasználása is segíthet, de ha hosszabb ideig elhúzódik a járvány, akkor az államnak muszáj lesz megfizetnie az otthon maradó szülőket. Azt is hozzátette, hogy a társadalombiztosítási terheket is át kellene vállalnia a kormánynak. Ha ezeket a lépéseket megteszik, még akkor sem biztos, hogy minden gyermekkel otthon tud maradni legalább egy szülő. Azt is kiemelte, jelen helyzetben arra is szükség lenne, hogy ne intézményi, hanem fenntartói szinten történjen a gyerekek felügyeletének megszervezése.
Szűcs Tamás a külföldi országok közül Franciaország intézkedéseit tartja példaértékűnek. Ott ugyanis legalább az egyik szülő otthonmaradását anyagi eszközökkel is támogatják, és szerinte nálunk is erre lenne szükség.
Végül sokak bizonytalanságát eloszlatva azt is hozzátette, szerinte a gyerekeket ilyen keretek között is lehet osztályozni, le lehet majd zárni a tanévet, és mindenképpen pánikkeltő az, aki az ellenkezőjét mondja.
Mindenki keresi a legjobb megoldást - kezdeti helyzet a távoktatásban
A mai naptól, március 16-tól nem nyitnak ki az iskolák, a tanulást távoktatásban folytatják a diákok. Összeszedtük, hogy eddig milyen ötletek, javaslatok érkeztek a távoktatás megkönnyítésére.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
